Európa az állatifehérje-fogyasztás alternatíváit keresi: az ehető tengeri alga is egy lehetőség? Dániában az AlgaeFood európai interregionális projekt kutatói meg vannak róla győződve. Amellett, hogy osztályozzák, aktívan népszerűsítik is a használatát, és felhívják rá a fiatal generációk figyelmét.
Jamileh Javidpour, a Dél-dániai Egyetem biológusa és professzora elmagyarázza, hogy a tengeri alga „zöld aranynak” számít tápértéke, alacsony zsírtartalma és a hal- vagy marhahústermeléshez képest kisebb karbonlábnyoma miatt.
Jamileh Javidpour szerint „most jött el az ideje” az ilyen típusú termesztésnek.
Dániában a vállalkozók igyekeznek népszerűsíteni a fogyasztását. Mads Hecter, az ország legnagyobb ehetőalga-termesztője egy 19 hektáros farmot üzemeltet Kerteminde partjainál. A projekt két sztáralgáját termeszti: a Palmaria Palmata és a Saccharina Latissima a japán konyha alapvető hozzávalói. A spórákat közvetlenül a kötelekre helyezi és rögzíti, hogy évi több szüretet garantáljon, és szilárdan elkötelezett a fenntarthatóság mellett.
Mint Mads kifejti, a termesztési módszere lehetővé teszi, hogy ugyanaz a növény több éven át termést hozzon.
A projekt másik célja, hogy felhívja a figyelmet a tengerialga-fogyasztásra. A kutatók és a diákok négy középiskola, köztük a langelandi bentlakásos iskola bevonásával szakácskönyvet készítenek.
Katrine Kaae Hansen, a projektben részt vevő kutató- és tájékoztató intézet, a Fjord Baelt biológusa egy rajz segítségével mutat példát az ehető algára: „Ezt gyakran ‘tengeri szalonnának’ nevezik, és sok fehérjét tartalmaz. Szalonna helyett is használható. Fenntarthatóbb és egészségesebb is. Ezért olyan fontos az oktatás: a fiatalok jelentik a jövőt, és ők a jövő fogyasztói.”
A legjobb módja annak, hogy felfedezzünk egy új élelmiszert és annak előnyeit, ha kipróbáljuk. A tudatosságnövelő erőfeszítések, melyek célja, hogy bevezessék az étrendünkbe ezt a tenger kínálta élelmiszert, speciális workshopokat is magukban foglalnak. A Langelands Efterskole Gimnázium diákjai és főszakácsa tengeri alga alapú ételeket készítettek, ami az első alkalom volt Reyhaneh, a bentlakás egyik iráni diákja számára. Szerinte a tengerialga-saláta „rágós, ropogós állagú”.
Az AlgaeFoodban két ország vesz részt: Dánia és Németország. A projekt teljes költségvetése 1,9 millió euró, amelynek 65%-a az Európai Kohéziós Alapból származik.