Európa meg van győződve arról, hogy amerikai szövetségese nem garantálja többé a biztonságát, ezért úgy döntött, hogy felfegyverkezik. Hogyan tervezi ezt megvalósítani? Megengedheti-e magának?
HIRDETÉS
Az Európai Unió elkötelezte magát az európai védelmi képességek megerősítése mellett. Az Európai Bizottság „Rearm Europe” elnevezésű javaslata prioritásként kezeli a stratégiai felszerelések, például a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek, tüzérségi rendszerek, rakéták, lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek szállítását. A katonai kiadások nem tartoznának a szigorú európai költségvetési korlátozások hatálya alá.
Ha minden egyes tagállam átlagosan GDP-jének 1,5%-át költené védelemre, az együttes összeg 650 milliárd euró lenne. A terv emellett 150 milliárd eurós hitelt is előirányoz a főként Európában gyártott védelmi felszerelések megvásárlására. Vizsgálják a védelem további finanszírozási forrásait is, beleértve a magánfinanszírozás mobilizálását. Az EU a követelmények harmonizációját és a közös beszerzéseket is vizsgálja a hatékonyabb piac, a költségek csökkentése, az ellátási láncokhoz való határokon átnyúló hozzáférés és a védelmi ágazat versenyképességének növelése érdekében.
Az EU védelmi iparában összesen mintegy 2500 kkv működik. Meglátogattuk az egyiket Prága, a Cseh Köztársaság fővárosának külvárosában. Évente 60 munkatárs 70 pilóta nélküli légi járművet gyárt itt. Ezek az eszközök mind polgári, mind katonai célokra alkalmasak. Jelenleg megfigyelési, kommunikációs és hírszerzési műveletekre használják őket az ukrajnai és iraki konfliktusövezetekben. Legújabb modelljük most kapott egy kulcsfontosságú tanúsítványt, amely segíthet felgyorsítani a NATO-tagállamokban történő alkalmazását Ladislav Semetkovský, a vállalat vezérigazgatója szerint.
„A tanúsítási folyamat öt éve tart, és több mint 40 szakértő dolgozik rajta” – magyarázza Semetkovský. „Összesen több mint 28 000 oldalnyi szöveget dolgoztak fel, és több száz repülést hajtottak végre.”
A vállalat forgalma idén várhatóan mintegy 40 millió eurót tesz ki. Partnerséget kötött az Airbus Defence and Space európai óriáscéggel. A vezetők szerint az eszközök teljes egészében Európában készülnek.
„Úgy gondolom, hogy a hozzánk hasonló vállalatok borzasztóan fontosak Európa biztonságának fenntartása szempontjából, mert a hazai védelmi ipar képes biztosítani bármilyen technológia szállítását és működését, legyen az katonai vagy polgári célú” – mondja Semetkovský. „Az európai gyártókkal való együttműködés tehát kulcsfontosságú Európa védelme szempontjából.”
A vezetők szerint azonban ez az együttműködés gyakran frusztrációhoz vezet, mivel a túlzott bürokrácia és a szabályozás korlátozza az olyan szerződések aláírását, amelyek hatékonyan növelnék a termelést, és több munkahelyet teremtenének.
„Úgy gondolom, hogy a legnagyobb probléma az, hogy a politika eltávolodott attól, amit egy valóban innovatív iparág tehet, és van egy szakadék, vagy egyszerűen hiányzik a párbeszéd” – állítja Jan Sechter, a Primoco UAV felügyelőbizottságának elnöke. „Ez pedig aggodalomra adhat okot az ipar számára, például a közbeszerzések esetében. Jobb kommunikációra van szükség az államok, a kutatás, a fejlesztés és az ipar között. Ez az Egyesült Államokban elég gyakori, és itt Európában is hozzá kell szoknunk és támogatnunk kell.”
Az európai védelmi ágazat mintegy 600 000 munkahelyet biztosít. Az új helyzet még többet követelhet meg. De vajon az eladósodott Európa megengedheti-e magának a felfegyverkezést a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben? Zdeněk Rod, a Nyugat-Csehországi Egyetem nemzetközi biztonsággal foglalkozó adjunktusa Pilsenben úgy véli, hogy az új geopolitikai kontextusban Európának nincs más választása, mint előretörni.
„Ha megnézzük a hidegháború korszakát, a NATO-tagállamok körülbelül négy, öt, sőt akár hat százalékot is költöttek védelemre. Tehát ezek a számok már itt voltak. Ez nem olyasmi, ami elképzelhetetlen. Természetesen a jelenlegi helyzetben ez kissé bonyolult, mivel az államadósságok elég magasak. Az Európai Unió tagjainak több mint 50%-a küzd komoly költségvetési problémákkal. A kérdés tehát az, hogy honnan szerzünk pénzt” – magyarázza Rod, aki egyben a Center for Security Consulting nevű agytröszt vezérigazgatója és társalapítója is.
„Tudjuk, hogy Európa alapja az erős jóléti állam. Meg kell találnunk az egyensúlyt a biztonság és a fenntartani kívánt jólét között. Például növelhetjük az adókat, ami gondolom, a legtöbb államban rendkívül népszerűtlen lenne. Ha nem akarunk több pénzt kölcsönvenni vagy adót emelni, akkor nem marad más hátra, mint csökkenteni valamit a nemzeti költségvetéseken belül” – mondja Rod.
Európa azt tervezi, hogy minimális küszöbértéket állapít meg, amely szerint a finanszírozásra jogosult katonai komponensek 65 százalékának európainak kell lennie.