Az Európai Unió védelmi biztosa, Andrius Kubilius szerint nagyon fontos az európai hadseregek megerősítése, de ennek finanszírozására nem jó módszer az, ha eurókötvényeket bocsát ki az EU.
HIRDETÉS
Az EU még nem áll készen rá, hogy eurókötvényeket bocsásson ki a védelmi képességek megerősítésére, mondta az Euronewsnak adott interjújában az EU védelmi biztosa, Andrius Kubilius.
„Eurókötvények: nem. Ez az összes tagállam számára súlyos terhekkel járna. Most éppen elég nagy kihívás, hogy mit kezdjünk azokkal az eurókötvényekkel, amelyeket a világjárvány idején bocsátottak ki" - jelentette ki a biztos.
Az EU hétéves költségvetése a blokk GDP-jének 1 százalékát teszi ki. A koronavírus-járványra válaszul kiadott kötvények adósságtörlesztése várhatóan évi 25-30 milliárd euróra rúg, ami az éves költségvetés akár 20 százalékát is kiteheti. A politikus szerint ezért nem érdemes további uniós kötvényeket kibocsátani.
„Ha az idealista forgatókönyv szerint a következő négy évben minden tagállam elkezd 3,5%-ot költeni védelemre, abból összesen 2 ezer 400 milliárd euró jön össze, ami elég nagy összeg. A kérdés az, hogy fedezi-e majd az összes költséget, vagy pedig további finanszírozásra lesz szükségünk" - mondta Kubilius.
Az EU megpróbál nagyobb költségvetési mozgásteret biztosítani a tagállamoknak a védelmi kiadások növelésére. De előbb meg kell állapodniuk, hogy mit értenek védelmi kiadások alatt. Spanyolország és Olaszország szerint például a meghatározást ki kellene terjeszteni a terrorizmus elleni küzdelemre, valamint az éghajlatváltozásra és más biztonsági beruházásokra fordított kiadásokra is.
„A Dél-Európát fenyegető veszélyek némileg eltérnek a kelet-európaiaktól. A mi esetünkben ezek a kiberbiztonsághoz, a hibrid fenyegetésekhez kapcsolódnak: javítanunk kell a kiberbiztonsági képességeinket, a terrorizmus elleni erőfeszítéseket, a földközi-tengeri biztonságot, a műholdas kapcsolatokat, a kvantumszámítást, az AI-t és ezek nemzetbiztonsági vonatkozásait" - mondta a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez a múlt héten Brüsszelben.
„Persze, küzdenünk kell az éghajlatváltozás ellen, és más nagyon fontos dolgokért, de haladjunk egymás után. A védelem az védelem" - foglalt állást a kérdésben az EU védelmi biztosa.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU megnégyszerezte hadiipari termelését, de ahhoz, hogy felzárkózzon az orosz termeléshez, további erőfeszítésekre lesz szükség. Oroszország jelenleg még jóval nagyobb kapacitásokkal rendelkezik, mint Európa: csak 2024-ben a becslések szerint 1550 harckocsit, 5700 páncélozott járművet és 450 tüzérségi fegyvert állított elő.
„Az agressziótól való elrettentés érdekében valódi fegyvereket kell gyártanunk, de ismétlem, ezt nem szabad a más feladatokkal való versengésnek tekinteni" - zárta szavait Kubilius.