A 26-ok által elfogadott dokumentum kiáll Ukrajna területe egysége és integritása mellett, nemzetközileg elismert határok között. Ahogy várható volt, Magyarország nem csatlakozott az elfogadásához, Szlovákia viszont nem vétózott.
HIRDETÉS
Az Európai Tanács kiáll az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás fokozása mellett - talán ez a legfontosabb pontja annak a dokumentumnak, amit a 26 tagállam az EU-vezetők brüsszeli csúcsán elfogadott.
A kezdeményezés "célja a tagállamok és más részt vevő államok által önkéntes alapon nyújtott fokozott támogatás koordinálása, különösen a nagy kaliberű tüzérségi lőszerek és rakéták tekintetében (...). Felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen fokozzák az Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseket."
Az Orbán Viktor által "háborúpártinak" nevezett EU szerint "átfogó, igazságos és tartós békére" van szükség Ukrajnában az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak az elvei alapján, és kiállnak a Kreml által lerohant ország szuverenitása és területi integritása mellett. A békét az EU szerint "szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeli orosz agresszió elrettentése érdekében."
Magyarország végig ellenzett minden olyan megfogalmazást, amely a "béke az erőn keresztül" (peace through strength) stratégiával és a fegyverek és lőszerek szállításával kapcsolatos. Ugyanez a dinamika játszódott le két héttel ezelőtt, amikor Orbán Viktor szintén kihátrált a közös szövegből.
Korábban írtuk a csütörtöki brüsszeli csúcsról: az Európai Unió 27 vezetője ma tartja újabb csúcstalálkozóját, amelynek rendkívül sűrű napirendjét főként Oroszország ukrajnai háborúja, a Donald Trump által kezdeményezett tárgyalások és az EU új, több milliárdos újrafegyverzési tervei határozzák meg.
A találkozón szó a versenyképesség fokozásának szükségességéről, az illegális migráció kezeléséről, a közel-keleti helyzetről, a többoldalú rendről és az EU költségvetésének jövőjéről is, amelyet súlyosan megterheltek az egymást követő válságok az elmúlt években.
A témák listája olyan terjedelmes, hogy az állam- és kormányfők esetleg kénytelenek lesznek éjszakára a belga fővárosban maradni, és péntek reggel folytatni a megbeszéléseket.
A csúcstalálkozót a déjà vu érzése kíséri, hiszen a 27-ek mindössze két hete ültek össze, hogy Ukrajnáról és a védelemről tárgyaljanak. A rendkívüli találkozót Trump gyors ütemű diplomáciájára és Moszkva felé történő fordulatára reagálva hívták össze, ami megrázta a vezetőket, és szította a transzatlanti szövetség közelgő összeomlásától való félelmet.
Bár továbbra is sok a kétség, a nyugtalanság némileg enyhült, miután Ukrajna beleegyezett egy 30 napos ideiglenes tűzszünetbe, az USA pedig feloldotta a katonai segélyek és a hírszerzési információk megosztásának felfüggesztését, ami a kétoldalú kapcsolatok javulását jelezte.
Vlagyimir Putyin válaszul egy korlátozott ígéretet tett az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások beszüntetésére - amit órákkal később meg is szegett -, cserébe a Kijevnek nyújtott katonai segélyek "teljes" leállítását követelte.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán beszélt Trumppal a tárgyalások következő lépéseiről, csütörtökön pedig videokonferencián keresztül tájékoztatja a teremben tartózkodó vezetőket az egyeztetésről. A beszélgetés nyomán egyértelművé vált, hogy Ukrajna több légvédelmi rendszert kap, és nem kizárt, hogy Amerika segít távol tartani Oroszországot a kulcsfontosságú zaporizzsjai atomerőműtől.
A vezetők tárgyalnak majd az Európai Bizottság ambiciózus terveiről, amelyek a védelmi kiadások gyors növelésére irányulnak, beleértve egy újszerű, 150 milliárd eurós hitelprogramot, valamint az uniós polgárok megtakarításaiban rejlő 10 ezer milliárd eurós potenciál felszabadítását.
A vacsora során a 27-ek megvitatják a blokk 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetését, bár a csúcstalálkozó ezen része részletes következtetések nélkül marad, mivel a folyamat még mindig a kezdeti szakaszban van. A következő költségvetésről szóló vita robbanásveszélyesnek és összetettnek ígérkezik, mivel a hagyományos mezőgazdasági és kohéziós keret mellett a védelem, a zöld, a digitális és az ukrán prioritások is nagyobb teret kapnak.
"A kihívást a pénzügyi egyenlet jelenti: hogyan egyeztetjük össze ambícióinkat az Unió erőforrásaival" - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
Orbán, a Patrióták, Trump és a béke lehetősége
Orbán Viktor miniszterelnök már szerdán megérkezett Brüsszelbe, és közölte, hogy Európának önálló védelmi képességre van szüksége, de szerinte ezt nem közös hitelből kellene finanszírozni. Hozzátette, hogy Magyarország nem akar közös adósságba keveredni, hanem saját költségvetéséből vállalja a szükséges hozzájárulást, amire meg is van a fedezete.
A Patrióták Európáért pártcsoport szerdai csúcstalálkozóján szóba került Ukrajna uniós tagsága is, amelyet Orbán határozottan ellenzett, mert szerinte a háború önmagában eddig is jelentős gazdasági terhet rótt Magyarországra, az ország EU-hoz való csatlakozás pedig további súlyos költségeket jelentene.
Orbán azt mondta, a háború az elmúlt három évben családokra, háztartásokra lebontva belekerült két és fél millió forintjába Magyarországnak, a csatlakozás közvetlen költsége pedig már az első évben 500 ezer forint lenne családonként. "Ezt mi nem akarjuk vállalni, így ki fogunk tartani a saját álláspontunk mellett" – szögezte le Orbán, aki szokásához híven arról is beszélt, hogy Donald Trump lehet az ukrajnai béke kulcsa.
Megjegyzendő: a béke kulcsa Vlagyimir Putyin is lehetne, amennyiben visszavonulót fújna, és hazavezényelné a frontról a katonáit. Miközben Volodomir Zelenszkij Donald Trump harminc napos tűzszüneti tervére rábólintott, Putyin csak azt ígérte meg, hogy Oroszország harminc napig nem támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ám ezt az ígéretét Moszkva pár óra után meg is szegte.