Az uniós külügyminiszterek megvitatták a Kaja Kallas által javasolt csomagot, amely 20 és 40 milliárd euró közötti összegű katonai segélyt irányoz elő Ukrajnának ebben az évben. Vita főként a pontos összegről és a biztonsági garanciák mikéntjéről van még.
HIRDETÉS
"A 40 milliárd eurós védelmi kezdeményezésnek széles körű politikai támogatottsága van, de most természetesen a részletekről folyik a vita" - mondta az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas a tárgyalások után újságíróknak.
Kallas hozzátette, hogy "az asztalnál mindenki megértette, hogy most azonnal meg kell mutatnunk az eltökéltségünket, és támogatnunk kell Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát".
A terv 5 milliárd euró elköltését tartalmazza 2 millió nagy kaliberű tüzérségi lőszerre, valamint további kiadásokat légvédelmi rendszerekre, rakétákra, drónokra, vadászrepülőgépekre és egyéb halálos és nem halálos eszközökre - számol be a tervről az Euractiv. Az EU vezetői várhatóan csütörtökön vitatják meg a kezdeményezést Brüsszelben.
Uniós diplomaták szerint a legtöbb ország - többek között Horvátország, Németország, Hollandia, Finnország, Svédország, Dánia, Csehország, Románia, Lengyelország és a balti államok - támogatja a gyors megállapodás felé való elmozdulást, és meglehetősen ambiciózus számadatokat fűz a javaslathoz.
Ahhoz, hogy a kezdeményezés továbbléphessen, továbbra is kulcsfontosságú kérdések vannak a részvétellel és a hozzájárulások kiszámításának módjával kapcsolatban - írja a lap. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha a 27-ek egészének hozzájárulásán alapuló pénzügyi eszköz helyett a "készségesek koalíciója" járulna hozzá a jövőbeli alaphoz természetbeni és készpénzbeli juttatásokkal.
Ez segítene megkerülni Magyarország esetleges vétóját, amely várhatóan fenntartja régóta fennálló ellenállását az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatással szemben.
Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn megismételte, hogy Budapestet "nem fogják ebbe belerángatni, és nem hagyjuk, hogy a magyar adófizetők pénzéből fegyverszállításokat finanszírozzanak Ukrajnának". Szlovákia is közölte, hogy nem vesz részt az alapban, a lépés részükről nem meglepő: Robert Ficót 2023 szeptemberében választották meg miniszterelnöknek, beiktatása után pedig azonnal leállította Ukrajna katonai támogatását, és csak a humanitárius segélyezést folytatta.