Mivel a fegyveres erők létszáma, akárcsak a védelmi költségvetések Európa-szerte korlátozottak, néhány NATO-tagállam a kötelező katonai szolgálat visszaállítását mérlegeli.
HIRDETÉS
A hidegháborút követően az európai országok szisztematikusan leépítették hadseregeiket, a legfontosabb szereplők, mint például Franciaország, felfüggesztették a sorkatonai szolgálatot, és ennek megfelelően a fegyveres erők létszáma is csökkent, az 1990-es évektől napjainkig 38%-kal.
Csak Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Norvégia, Svájc, Észtország, Finnország, Görögország, Norvégia, Svájc és Törökország nem függesztette fel a sorkatonai szolgálatot.
"Most lényegében az a legsürgetőbb, hogy elegendő csapat álljon rendelkezésre a védelem fenntartásához, nem feltétlenül az oroszok elleni harchoz, hanem ahhoz, hogy erős elrettentő üzenetet küldjünk" - mondta az Euronewsnak Dr. Alexandr Burilkov, a lüneburgi Leuphana Egyetem kutatója.
"Ez az üzenet a következő lenne: 'Ha 2022 februárjában megpróbáljátok azt, amit tettetek, nem fog sikerülni' " - mondta Burilkov, utalva Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdetére.
Burilkov az egyik társszerzője a Bruegel agytröszt és a Kieli Intézet közös elemzésének, amelynek becslései szerint Európának 300 ezer további katonára lesz szüksége a védelemhez, a jelenlegi 1,47 millió aktív katonai személyen felül, beleértve az Egyesült Királyságban lévőket is.
"Az elmúlt két évben az oroszok nagyrészt háborús alapokra helyezték gazdaságukat és társadalmukat" - mondta Burilkov, hozzátéve, hogy "ha kollektívan végezzük, a védelmi képességek növelése nem kivitelezhetetlen kiadás, különösen a következményeket figyelembe véve".
A NATO-szövetségesek jelenleg arról tárgyalnak, hogyan tegyék ezt meg, mind a felszerelés, mind a katonai személyzet tekintetében, és a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése része a vitának - mondta egy NATO-tisztviselő az Euronewsnak, hozzátéve, hogy a kollektív hatékony védelem biztosítása érdekében a jelenlegi környezetben több katonára van szükség a szövetség védelmi terveinek végrehajtásához.
"Az, hogy hogyan hozzuk létre ezeket az erőket, hogy a sorkatonai rendszert, a tartalékos erőket vagy más modellt használjuk-e, a szövetségesek szuverén nemzeti döntése" - mondta ugyanez a tisztviselő.
A transzatlanti katonai szövetség nem írja elő a nemzeti katonapolitikákat, de szerepet játszhat az igényjelzés meghatározásában és a szövetségesek közötti eszmecserék megkönnyítésében. A tisztviselő hozzátette, hogy a szövetség napirendjén az elkövetkező hónapokban kiemelt szerepet kapnak a legjobb gyakorlatokról, a tanulságokról és a NATO lehetséges szerepéről szóló viták a toborzási és megtartási kihívások kezelésében.
Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját követően a balti államok, például Lettország és Litvánia különböző sorkatonai modelleket vezettek be fegyveres erőik bővítése érdekében.
Horvátország szintén azt tervezi, hogy idén újra bevezeti a kötelező katonai szolgálatot, és több ország is követheti, mivel a hírszerző szolgálatok arra figyelmeztetnek, hogy öt éven belül Oroszország támadást intézhet valamelyik NATO-tagállam ellen. Mindeközben egyre nagyobb a bizonytalanság Donald Trump NATO és az európai biztonság iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
"Ahhoz, hogy rugalmas hadseregünk legyen, amely nem csak a konfliktus kezdeti szakaszában bírja ki, hanem szükség esetén tovább harcol, nagyon is szükséges, hogy bármilyen rendszert be tudjunk vezetni, amely egyszerre növeli a rendelkezésre álló személyzet mennyiségét és növeli a rendszer rugalmasságát" - érvelt Burilkov, utalva a sorkatonaságra, valamint a jól képzett és hatékony tartalékokra.
A balti modell tanulságai
Finnországban és Észtországban kötelező a katonai szolgálat. Dánia, Litvánia és Lettország sorsoláson alapuló sorkötelezettségi rendszert alkalmaz, míg Norvégiában és Svédországban szelektív kötelező szolgálat van érvényben.
Nincs mindenre egyformán alkalmazható megoldás, de a Carnegie Europe kutatói egy 2024-es politikai dokumentumban úgy érveltek, hogy a skandináv és a balti államokból levonhatók a tanulságok. Ezek az országok különböző ösztönzőket vezettek be a katonai szolgálat vonzóbbá tételére, többek között pénzügyi juttatásokat és foglalkoztatási lehetőségeket.
Litvánia például anyagi támogatást nyújt azoknak, akik önként jelentkeznek a szolgálatba, valamint foglalkoztatási és oktatási támogatást nyújt a katonai szolgálat alatt és után. Az észt védelmi erők pedig olyan programokban működnek együtt a magánmunkáltatókkal, mint például a haderő kiberfelvételi programja, amelyek keretében az alkalmazottak kiberszolgálatra küldik alkalmazottaikat, hogy fejlesszék készségeiket, majd alkalmazzák azokat a munkájukban.
"Sok hadseregben zajlik egy olyan folyamat, amelynek során újragondolják, hogy milyen szerepeknek kell katonainak lenniük, és milyen szerepeknek kell civilnek lenniük, mert a hadviselés és a nemzetbiztonság természete változik" - jegyezte meg Linda Slapakova, a RAND Europe kutatója.
Mégsem ért egyet mindenki azzal, hogy vissza kell állítani a kötelező katonai szolgálatot, ami egyes országokban jogilag lehetetlen, más országokban pedig politikailag vagy gyakorlatilag valószínűtlen.
"Ha csak a hadsereget nézzük, sok mindenre van szükség a kiképzési infrastruktúra, az emberek orvosi ellenőrzésének elvégzése, valamint a kiképzésre és a szolgálatra való jelentkezés szempontjából" - mondta Slapakova az Euronewsnak, hangsúlyozva, hogy sok országban nem létezik ilyen infrastruktúra.
"Ha a cél csupán a fegyveres erők képességének javítása, akkor úgy gondolom, hogy az országoknak számos más kérdést is meg kell vizsgálniuk, mielőtt elkezdenének olyasmit fontolgatni, hogy a fiatalokat kötelezik-e katonai vagy polgári szolgálatra" - tette hozzá.
Egy tavalyi Gallup-felmérés szerint az uniós polgároknak csupán 32%-a lenne hajlandó megvédeni hazáját háború esetén.
Az olyan nagy uniós gazdaságokban, mint Olaszország, Németország és Spanyolország, az arányok még alacsonyabbak voltak: az olaszoknak mindössze 14%-a, a németeknek 23%-a, a spanyoloknak pedig 29%-a nyilatkozott úgy, hogy háború esetén hajlandó lenne harcolni hazájáért.