Az adósságfék reformjáról van szó, amit a szélsőjobb és a szélsőbal is ellenez, éppen ezért a centrumhoz közelebbi pártoknak még a következő kormány alakításáig kéne átvinniük a törvényváltoztatást a német parlamenten.
HIRDETÉS
A februári németországi parlamenti választásokat Friedrich Merz vezetésével a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) koalíciója (CDU/CSU) nyerte, és jelen állás szerint Merz lesz az ország következő kancellárja.
Németország jelenleg a kormányalakítás átmeneti időszakát éli, a világpolitikai események miatt viszont számos nemzetközi kérdésben is állást kell foglalnia, melyek vaskosan kihatnak a belpolitikai döntésekre is. Az egyik legfontosabb téma Európában, és így Németországban is a védelmi beruházások növelése, Friedrich Merz pedig a héten felvetette, hogy az adósságfékkel kapcsolatos rendeletet megreformálva hozzanak létre egy 500 milliárd euró értékű speciális alapot, melyből egyrészt a védelmi, másrészt az infrastruktúra renoválását fedező kiadásokat finanszíroznák.
A német pártok egyeztetnek, de a védelmi költségvetést csakis a német parlamentben, a Bundestagban hagyhatják jóvá.
A washingtoni balhé következményei
Donald Trump amerikai elnök, JD Vance alelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti vitáját követően a védelmi kérdések előtérbe kerültek szerte a világban. Trump és Vance korábbi kijelentéseit, miszerint Európának magának kell felelnie a biztonságáért, a pénteki vita megerősítette.
Trump azóta átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, a CIA főnöke pedig szerdán közölte, hogy a továbbiakban hírszerzési információkat sem osztanak meg az ukrán haderővel. Trump ezt követően bejelentette, hogy hamarosan tárgyalásokat kezdeményez Oroszországgal.
Csütörtökön Brüsszelben rendkívüli találkozóra ült össze az Európai Tanács, hogy az uniós bizottsággal közösen megvitassák a közös védelmi politika megerősítésére irányuló terveiket. A találkozó záródokumentumáról itt írtunk, ebben a cikkben éppen elég annyit megjegyezni, hogy Ukrajna támogatást a csúcstalálkozón jelen lévő 27 állam- és kormányfőből kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök vétózta meg.
Megalkudtak Ukrajna támogatásában is
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD, ez Olaf Scholz kancellár pártja) és a CDU/CSU előzetesen már megállapodott a védelmi kiadások növeléséről, így a német hadsereg, a Bundeswehr számára 100 milliárd eurós különalapot terveznek, melyből a légvédelmet és a kibertámadások elleni védekezést fejlesztenék, illetve fegyvereket, lőszereket és drónokat vásárolnának.
A CDU/CSU mindemellett a továbbiakban is vaskosan támogatná Ukrajnát az oroszok elleni háborúban. Johann Wadephul, a pártszövetség parlamenti frakcióvezető-helyettese az ARD-Hauptstadtstudiónak adott interjújában arról beszélt, hogy hárommilliárd eurót különítenének el Ukrajna támogatására.
Olaf Scholz közölte, hogy számára fontos, hogy a védelem nemzeti hatáskörben maradjon, és a védelmi kiadásokat a tagállamok a költségvetésükből finanszírozzák, az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy nem szeretné, ha Ukrajnának kedvezőtlen feltételekkel kéne békét kötnie, és hogy Ukrajnának független és demokratikus országnak kell maradnia.
A leköszönő Bundestagon még át lehet vinni a törvényt
Az adósságfék megreformálásához, így a több százmilliárdos alap létrehozásához az alaptörvény egyes passzusainak módosítására van szükség. A tervek szerint a különalap önmagában csak átmeneti pénzügyi forrásokat biztosítana, a CDU pedig átvinné a parlamenten, hogy a GDP 1 százalékát meghaladó védelmi kiadások mentesüljenek az adósságfék alól.
Az SPD, a CDU/CSU és a Zöldek a következő kormány megalakulásáig kétharmados többséggel rendelkeznek a Bundestagban, az alkotmánymódosításhoz pedig kell is ekkora többség, a hamarosan megalakukó új Bundestagban viszont a terveket ellenző Alternatíva Németországért (AfD) és a szélsőbaloldalos Die Linke könnyen blokkolná a szavazást, magyarán mielőbb, de legkésőbb március végéig át kell vigyék a változtatásokat a parlamenten. Ez a AfD-nek és a Die Linkének sme tetszik, de ettől még törvényes, ha a jelenlegi kétharmad megszavazza a reformokat.
Ha a Bundestag elfogadja a különalapot, akkor azt Szövetségi Tanácsnak, a Bundesratnak is kétharmados többséggel kellene jóváhagynia, viszont amennyiben ők elutasítják, akkor a jogalkotási folyamat lezárul, és a különalapot nem lehet létrehozni.
A felmérések szerint a németek támogatják a védelmi kiadások növelését
Az RTL és az ntv megbízásából készült felmérés azt mutatja, hogy a németek 71 százaléka gondolja helyesnek a védelmi kiadások erőteljes növelését, és hogy csak a válaszadók 24 százaléka ellenzi ezt. Az egyetértés a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek támogatói körében a legmagasabb.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint Merz becsapta a választóit, mert a választások során még kizárták az adósságfék gyors reformjának lehetőségét, sőt Merz azt szajkózta a kampány során, hogy a költségvetésben megtakarításokra van szükség, mielőtt újabb adósságok keletkeznének. Megjegyzendő, hogy a kampány idején még szó sem volt arról, hogy az Egyesült Államok elfordulhat az Európai Uniótól.
Elutasító hangok
A Die Linke és az AfD baloldali az európai újrafegyverkezést távolról sem tartja jó ötletnek, közös közleményükben azt írják, hogy a CDU és az SPD megközelítése "elhamarkodott és demokratikusan erősen megkérdőjelezhető", ráadásul "példátlan kiadásokkal jár."
Azzal együtt, hogy mit mond a Die Linke, a baloldali szavazók megosztottak a kérdésben, a CDU tervét 49 százalékuk támogatja, míg csak 41 százalékuk ellenzi, az AfD köreiben viszont nagyobb az elutasítás, mint az egyetértés.
Bernd Baumann, az AfD parlamenti frakciójának vezetője az Euronewsnak azt mondta, hogy "az AfD nem ért egyet a tervvel", és hozzátette, hogy "Németországnak nem bevételi problémája van, hanem kiadási, és ha a pénzt okosan költenék, akkor a költségvetésben ott lenne a megfelelő összeg a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésére is."