Juncker szerint Ukrajna nem kész a NATO-hoz vagy az EU-hoz való csatlakozásra

HIRDETÉS

Jean-Claude Juncker, aki 2014 és 2019 között volt az Európai Bizottság elnöke, figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása aktiválhatja az 5. cikkelyt – a NATO kollektív védelemről szóló cikkelyét, ami közvetlen konfliktushoz vezethet a szövetség és Oroszország között.

„Amíg Ukrajna támadás alatt áll és háborúban van, nem lehet NATO-tag” – mondta Juncker a műsorban.

Juncker arról is beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök régóta pozitívan viszonyul Oroszországhoz és annak elnökéhez, Vlagyimir Putyinhoz. Nem lepődött meg azon, hogy az Egyesült Államok inkább a Kremlhez, mint a hagyományos európai szövetségesekhez igazodott.

„Tudom a múltból - annyiszor találkoztam Trump elnökkel -, hogy baráti érzései vannak Oroszország és Putyin iránt” – mondta Juncker. „Például a G7-es találkozókon Trump támogatta Oroszország visszatérését, és javasolta, hogy a G7-et G8-ra alakítsák át.”

Juncker kritizálta Trump retorikáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, különösen a volt elnök többször is megismételt kijelentéseit, miszerint a NATO-hoz való csatlakozási szándék volt a fő oka az inváziónak. A múlt héten Trump ismét kijelentette, hogy Ukrajnának nem szabadna csatlakoznia a NATO-hoz, mondván: „A NATO - azt elfelejtheted. Ez valószínűleg a fő oka annak, hogy ez az egész elkezdődött”, utalva arra, hogy a NATO-hoz való csatlakozás biztonsági garanciát jelentett volna.

Juncker visszautasította Trump állítását, kijelentve, hogy soha nem volt megállapodás Oroszországgal a NATO bővítésének leállításáról. Miközben elismerte, hogy a Nyugat hibákat követett el Oroszországgal való kapcsolataiban, határozottan kijelentette, hogy ez nem igazolja egy szuverén ország megszállását.

„Nem, nem gondolom, hogy ez így van. Először is, soha nem ígértük Oroszországnak, hogy tartózkodunk a NATO bővítésétől Kelet- és Közép-Európában” – mondta Juncker. „Ez soha nem volt ígéret, soha nem mondták ki, soha nem írták le. Másodszor, bár a Nyugat néhány hibát elkövetett Oroszországgal való kapcsolataiban, soha nem volt érvényes oka háborút indítani. Könnyű háborút kezdeni; hihetetlenül nehéz befejezni,” tette hozzá.

Juncker azt is megjegyezte, hogy ha a Nyugat arra összpontosít, hogy mit kellett volna másképp csinálni, akkor Putyin és az orosz közvélemény ezt Oroszország ukrajnai cselekedeteinek igazolásaként értelmezheti.

„Nem hiszem, hogy Ukrajna elfogadhatna megállapodást biztonsági garanciák nélkül” – mondta Juncker. „Nagy szükségük van ilyen garanciákra, és nem lesz megállapodás Ukrajna beleegyezése nélkül.”

Az Európai Bizottság korábbi elnöke azt is mondta, hogy bár egykor jó kapcsolatai voltak Putyinnal, és nem látta előre az Ukrajna elleni nagyszabású inváziót, az EU-nak hosszú távon valamilyen formájú kapcsolatokat kell fenntartania Oroszországgal.

„Elvesztettem a bizalmamat Putyinban és Oroszországban, bár baráti kapcsolatom volt vele” – ismerte el Juncker. „Nagyon meglepődtem, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Soha nem gondoltam volna, hogy ez lehetséges vagy meg fog történni. Viszont szükségünk van, ha nem is „normális”, de valamilyen formájú kapcsolatokra Oroszországgal. Oroszország része Európának,  nem tudjuk megváltoztatni a földrajzát. Oroszország ott marad, ahol van.”

Ukrajna 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt, néhány hónappal azután, hogy Oroszország megkezdte nagyszabású invázióját, amely most a negyedik évébe lépett. Ukrajna azt reméli, hogy 2030-ra taggá válik. Juncker azonban úgy véli, hogy Ukrajna még nem kész a teljes EU-tagságra. Azonban szerinte lehetséges egy korlátozott tagság, amely hozzáférést biztosít a belső piachoz, de nem ad szavazati jogot.

„Az Európai Uniónak óvatosnak kell lennie, amikor új tagokat fogad be” – mondta Juncker. „Ukrajna nem kész a tagságra. Gazdasága még nem kész arra, hogy teljes mértékben részt vegyen az európai belső piacon. Ukrajna állami struktúrája még nem tükrözi teljes mértékben az alapvető európai értékeket. Ukrajnában még mindig létezik korrupció.”