Egy új jelentés szerint az Egyesült Államok nélkül Európának további 300 ezer katonára lenne szüksége, valamint évente mintegy 125 milliárd euróval több pénzre a katonai költségvetésben.
HIRDETÉS
A Brueghel agytröszt és a Kiel Intézet új közös jelentése arra figyelmeztet, hogy "elképzelhető" egy újabb orosz agresszió Európában, hivatkozva a NATO állításaira, amelyek szerint Moszkva "három-tíz éven belül készen állhat a támadásra".
Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok több mint 80 ezer amerikai katonát tart a kontinensen, ami külföldi agresszió esetén legalább megháromszorozódna.
A transzatlanti kapcsolatok közelmúltbeli romlása azonban aggodalmakat ébreszt az amerikai kivonulással kapcsolatban, különösen azután, hogy Washington az európai vezetőket háttérbe szorította az Oroszországgal Ukrajnáról folytatott tárgyalásokon.
Bár az új amerikai külügyminiszter, Marco Rubio elutasította a kivonulással kapcsolatos spekulációkat, továbbra is nyomás nehezedik Európára, hogy növelje katonai autonómiáját .
Visszatérés a sorkatonai szolgálatra?
Európa nemzeti hadseregei együttesen mintegy 1,5 millió fős haderővel rendelkeznek, ami jóval több, mint az Egyesült Államok jelenlegi európai hadereje.
A jelentés szerint, ha Washington mégis kivonja csapatait, Európának további 300 000 katonára, azaz mintegy 50 dandárra lenne szüksége.
Alekszandr Burilkov társszerző az Euronewsnak elmondta, hogy ezeket részben "sorozással" toboroznák, és az amerikai Nemzeti Gárdához hasonlóan "nagy és jól képzett tartalékok kialakításával" támogatnák.
Mivel az európai haderőből hiányzik a koordináció és az egységes parancsnokság, "nagyon is szükséges egy olyan rendszer bevezetése, amely növelné a rendelkezésre álló személyzet mennyiségét és egyben a rendszer rugalmasságát" - mondta.
Hatalmas szárazföldi erők koncentrációjára van szükség a Baltikumban
Egy feltételezett orosz áttörés megakadályozásához a Baltikumban egy európai hadseregnek 1400 harckocsira, 2000 gyalogsági harcjárműre és 700 tüzérségi lövegre, valamint egymillió 155 mm-es lövedékre lenne szüksége a nagy intenzitású harc első három hónapjára.
Ez azonban meghaladja a francia, német, olasz és brit szárazföldi erők jelenlegi harci erejét együttvéve - áll a Bruegel-Kiel-jelentésben.
A dróngyártást is fel kellene emelni évente körülbelül 2000 darab nagy hatótávolságú eszközre, hogy az orosz kapacitáshoz mérhető legyen.
"Az oroszok az elmúlt két évben nagyrészt háborús alapokra helyezték gazdaságukat és társadalmukat. Egy csomó, a szovjet időkből megmaradt infrastruktúrából és felszerelésből profitálnak - abban az időben a Vörös Hadsereg valóban kolosszális volt" - mondja Burilkov.
"Évente több mint 1500 tankot gyártottak. Több ezer páncélozott járművet, több száz tüzérségi eszközt. Meg kellene próbálnunk katonai paritást teremteni Európa és Oroszország között, ami fenntartaná ezt az elrettentő erőt anélkül, hogy feltétlenül nukleáris elrettentéshez kellene folyamodnunk".
Amerikával vagy nélküle, Európának nagyobb katonai erőre van szüksége
De lehet, hogy a csapatok számának egyszerű növelése nem lesz elég - mondja az Euronewsnak Luigi Scazzieri, az Európai Reformközpont munkatársa. "Az európaiaknak fokozniuk kell a védelmet, akár elmennek az amerikaiak, akár nem".
"A hiteles elrettentéshez több képességre van szükség, különösen azokra, amelyekben leginkább az USA-ra támaszkodunk: nagy hatótávolságú rakéták, légvédelem, légi utánpótlás, légi felügyelet és szállítás" - tette hozzá Scazzieri.
Az európai védelmi erőfeszítések összehangolása fontos a kollektív fegyverbeszerzés, a közös fegyverzet, az egységes logisztika és az integrált katonai egységek terén, de az elemző szerint ezek nélkül a képességek és számok nélkül nem lesz elég.
Ami a tényleges európai hadsereget illeti, Scazzieri pesszimista. "Ez nagyon nehéz. Ez inkább egy európaiakból álló hadsereg lehet, mint egy tényleges európai hadsereg".
A francia nukleáris pajzs kiterjesztése és az európai égboltpajzs fejlesztése
Abban nem mindenki ért egyet, hogy Európának növelnie kell a csapatok számát. "1,5 millió szolgálatban lévő katonával nincs szükség 300 ezerrel többre, a megfelelő helyeken kell őket használni" - mondta Nicolas Gros-Verheyde, védelmi és külpolitikai újságíró az Euronewsnak.
"Az európaiak megfontolhatnák, hogy a NATO-erők rotációs jelenlétét állandó katonai erőbázissá alakítsák át az Oroszországhoz legközelebb eső országokban. Miért ne lehetne egy tengeri bázis Konstancában (Romániában) és egy szárazföldi bázis Lengyelország és Litvánia között, a Suwałki-folyosó közelében? A Dnyeszteren túli orosz erőkkel szemben Moldovában is hasznos lenne jelenlétet tervezni" - magyarázta az újságíró.
Az európai elrettentés növelésének másik módja szerinte a francia nukleáris pajzs kiterjesztése lenne.
"Ugyanebben a szellemben Franciaországnak el kellene fogadnia a németek által indított rakétavédelmi projektet (Európai Égi Pajzs Kezdeményezés). A két eszköz teljesen kompatibilis".
Franciaország azonban kétségbe vonja a kezdeményezést, mondván, hogy a jelenlegi Európai Égi Pajzs Kezdeményezés túlságosan sok Európán kívüli eszközre és technológiára támaszkodik.
Németország vezetheti az európai katonai költségvetés növekedését
A Bruegel-Kiel-jelentés szerint Európa fegyverzetének ilyen módon történő növeléséhez rövid távon évi 125 és 250 milliárd euró közötti összeggel (vagy a GDP 3,5%-ával) kellene növelni a katonai költségvetést.
Németországnak, a NATO második legnagyobb befizetőjének kulcsszerepet kellene játszania, és legalább a költségvetés felét magára kellene vállalnia, évi 80 milliárd euróról 140 milliárd euróra növelve védelmi kiadásait.
Burilkov szerint ez nagyban függ attól, hogy a közelmúltbeli parlamenti választások után milyen kormány fogja vezetni Németországot.
"Amint tisztább képet kapunk arról, hogy milyen a hangulat Berlinben, meglátjuk, hogy ez milyen mértékben alakítható. A lényeg az, hogy a kollektív európai fellépésre most nagyobb politikai akarat van, mint bármikor korábban."
A több európai koordináció kevesebb katonai kiadást jelent
A katonai kiadások kezdeti megugrása ellenére a jelentés kitart amellett, hogy az összehangolt európai megközelítés hosszú távon csökkentené az árakat.
"A nagyobb megrendeléseknek azt kellene jelentenie, hogy a gyártási folyamatok hatékonyabbá válnak, ami csökkenti az egységárakat. A kereslet gyors növekedése azonban rövid távon minden bizonnyal felhajtja az árakat" - áll a jelentésben.
"Az összehangolás elmaradása sokkal magasabb költségeket jelent, és az egyéni erőfeszítések valószínűleg nem lesznek elegendőek az orosz hadsereg elrettentésére".
A közös katonai beszerzések meglévő eszköze az EDIRPA, az európai védelmi ipar megerősítését célzó program, amelyet 2025 decemberében az európai védelmi ipari program fog felváltani. Az elkülönített költségvetés várhatóan 1,5 milliárd euró lesz.