Portugália három hétig adott otthont az ARTEX26-nak, egy európai hadgyakorlatnak új katonai technológiák tesztelésére. A drónok és az elektronikai hadviselés műveleti helyzetekben kerültek előtérbe.
Portugália adott otthont egy nagyszabású gyakorlatnak, amelynek célja az európai védelmi innovációk következő generációjának tesztelése volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A három héten át tartó, ARTEX 26 nevű teszt- és továbbfejlesztési gyakorlaton részt vett a Portugál Hadsereg, az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az ipar és több egyetem képviselői 22 európai országból.
Az Ukrajnában zajló háború egyértelművé tette, hogy Európának fel kell készülnie a jövő fegyveres konfliktusaira, fel kell gyorsítania a katonai innovációt, és meg kell erősítenie védelmi iparát.
„Európa a szövetségesünk, és azt szeretnénk, ha szövetségeseink hasznosítanák a tapasztalatainkat. Meg akarjuk osztani mindazt, amit ebben a háborúban megtanultunk, hogy más országok tanulhassanak belőle, átvehessék ezeket a gyakorlatokat, és beépíthessék őket saját fegyveres erőik működésébe” – mondta az ukrán vállalkozó, Valeryi Kulyk, a Himera cég vezetője, amely biztonságos, titkosított, az elektronikai hadviseléssel szemben ellenálló, taktikai kommunikációs rendszereket gyárt.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) közlése szerint a Constância településen található Santa Margarida katonai gyakorlótéren végrehajtott tesztek a légi és földi autonóm rendszereket, a logisztikai támogatást, az utánpótlást, a sebesültek kimenekítését, a felderítést és a megfigyelést foglalták magukban, valamint a kóborló lőszerek és a különböző platformok közötti integráció tesztelését.
A prioritást élvező képességek közé tartoznak a drónok, a nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő rendszerek, a lég- és rakétavédelem, valamint az elektronikai hadviselés; ezek a területek az orosz, 2022 februárjában indított ukrajnai invázióval különös jelentőségre tettek szert.
„Nagyon drága rakétákat indítunk, ezért találtunk megoldást. Kifejezetten drónok elleni drónokhoz fejlesztettünk kis méretű rakétalőszereket. Ez egy új típusú eszköz: légi fegyver drónok ellen” – magyarázta Andrejs Pukitis, a lett Rannon vállalat vezérigazgatója, amely a drónok közötti légi harcra, drón–drón összecsapásokra szánt lőszereket gyárt.
A konfliktus megmutatta, hogy szükség van hiteles elrettentő képességre, amely jól kiképzett és felszerelt erőkre, valamint olyan európai iparra épül, amely a katonai igények által megkövetelt gyorsasággal és léptékben tud reagálni.
„Meg kell erősítenünk az európai védelmi ipart”, amelynek „nem pusztán keresleti jelzésekre, hanem hosszú távú, biztos megrendelésekre” van szüksége a termelési kapacitás bővítéséhez – mondta André Denk az újságíróknak, és a katonai felszerelések beszerzési szabályainak egyszerűsítése, valamint az európai országok közötti szorosabb együttműködés mellett érvelt.
Az Európai Védelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, aki ellátogatott az ARTEX 26 gyakorlatra, úgy vélte, hogy az európai országoknak javítaniuk kell azon, miként működnek együtt, fejlesztenek és szereznek be katonai felszereléseket.
A vezető az üzemeltetési igények összehangolását, a kereslet összefogását és a közös beszerzések megvalósítását szorgalmazta, ami méretgazdaságossági előnyöket és nagyobb interoperabilitást tenne lehetővé a fegyveres erők között.
„Az innováció döntő jelentőségű a harctéren, ahogyan azt jelenleg Ukrajnában is látjuk, és kulcsfontosságú a jövőbeli siker szempontjából, hogy itt Európában teszteljük ezeket” – hangsúlyozta.
André Denk szerint Európa az elmúlt évtizedekben nem tett eleget saját védelméért, jelenleg azonban a katonai beruházások és együttműködés egy „példátlan” időszakát éli, noha továbbra is sok munka szükséges ahhoz, hogy teljesüljön az Európai Unió 2030-ra kitűzött katonai készenléti célja.
Az eseménysorozat több mint 200 szakértőt és több mint 40 vállalat résztvevőit hozta össze; ezek olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek pilóta nélküli légi és földi rendszerekhez, logisztikához, megfigyeléshez, kommunikációhoz és precíziós csapásmérő lőszerekhez kapcsolódnak.
A teszteket valós hadműveleti környezetet szimuláló helyzetekben hajtották végre, hogy ne csak az egyes technológiák önálló működését, hanem katonai egységekkel és más rendszerekkel való integrációjukat is értékeljék.