Annak ellenére, hogy a bevándorlásellenes politikusok mostanában egyre nagyobb támogatást élveznek, Franciaország, Németország és Olaszország nagy népesedési problémákkal nézne szembe egy bevándorlás nélküli forgatókönyv esetén.
HIRDETÉS
Az EU népessége 2100-ra 6,6%-kal csökken, így a 2024-es 449 millióról 419 millióra változik.
Az Eurostat legfrissebb előrejelzései szerint azonban, ha a migráció ma véget érne, a népesség több mint egyharmadával csökkenne.
A népesség elöregedése, a növekvő élettartam és a termékenység tartósan alacsony szintje okozzák ezeket az adatokat.
A jelenlegi migrációs tendencia mellett Lettország és Litvánia népessége rekordméretű, 38%-os csökkenésnek indul.
Franciaországban és Németországban csökken a legkisebb mértékben, 0,62%-kal, illetve 1%-kal a teljes népesség.
Csak Luxemburgban, Máltán és Svédországban várható népességnövekedés.
Ha azonban nem vesszük figyelembe a migrációt, az EU népessége 34%-kal csökkenhet, ami azt jelenti, hogy a 2024-es 449 millióról 295 millióra eshet vissza az évszázad végére.
Olaszországban lenne a legnagyobb a népesség csökkenése, ha nem lennének migránsok, 52%-kal esne vissza a lakosság száma, míg Spanyolország és Málta 49%-os, illetve 48%-os csökkenéssel követi őket.
Eközben Németország népessége 2100-ra 37%-kal csökkenne, nem pedig 1%-kal, ha figyelembe vesszük a migrációt.
Végül Franciaország népességcsökkenése a 0,62% helyett 13%-os lenne.
Migrációellenes érzelmek
A migráció forró téma az Európai Unióban, a 27 ország vezetői gyakran vitatkoznak a közös migrációs és menekültügyi politika kialakításáról.
A migráció és a határellenőrzés az elmúlt választások során többször is kulcsszó volt az EU-ban.
A nemrégiben tartott németországi szövetségi választásokon a szélsőjobboldali AfD párt visszahozta a "remigráció" kifejezést, amely egy olyan politikára utal, amely a bevándorlók és honosított állampolgárok tömeges kitoloncolását jelentené.
Eközben Olaszországban Giorgia Meloni első ciklusa alatt a migráció csökkentését helyezte előtérbe.
Az ország tavaly ötéves megállapodást írt alá arról, hogy havonta legfeljebb 3000 migráns kérelmét kezelheti az EU határain kívül.
Ha azonban a migránsok előtt bezárnák az ajtót, az a legtöbb uniós országra fokozott gazdasági nyomást gyakorolna.
Ahogy az EU lakossága öregszik, úgy csökken a munkaerő, miközben a nyugdíjak és az idősgondozás költségei is megugranak.
A legtöbb országnak több tízezer orvosra, ápolóra és más egészségügyi dolgozóra van szüksége, mivel a lakosság elöregszik és egyre több egészségügyi probléma jelentkezik náluk, miközben az egészségügyi dolgozók kilépnek vagy nyugdíjba mennek.
Az EU számos egészségügyi rendszere már most is a bevándorló orvosoktól vagy ápolónőktől függ.
Németországban például több mint négymillió ember dolgozik az egészségügyi és szociális ellátó szektorban.
Az Integrációs és Migrációs Szakértői Tanács szerint 2019-ben ezek közel egynegyede, köztük orvosok és ápolószemélyzet, migráns háttérrel rendelkezett.