A felnőtt kannabiszhasználók, a klímavédők és a kínaiak aligha örülnek majd Merz kormányzásának, Ukrajna viszont boldog lehet. Az új német kormány szorosabbra húzhatja az EU-val való szövetségét, és a zöld intézkedéseket háttérbe szorítva erősítheti meg a német gazdaságot.
HIRDETÉS
Friedrich Merz vezetésével a CDU/CSU, tehát a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió szövetsége nyerte a németországi parlamenti választást vasárnap, a pártszövetség a szavazatok 28,5 százalékát vitte el.
Egyelőre nem világos, hogyan áll majd fel a német kormánykoalíció, az erre vonatkozó tárgyalások hetekig eltarthatnak. Elemzések sora tartja elképzelhetőnek, hogy a CDU/CSU feltehetőleg a Zöldekkel (ők a szavazatok 11,6 százalékát szerezték meg) és az eddig Olaf Scholz vezetésével kormányzó szociáldemokratákkal (az SPD a voksok 16,4 százalékát vitte el) alakít majd nagykoalíciót.
Merz érkezésével jelentős fordulatokat vehet a német politika nemhogy a scholzi, de még a korábbi, szintén CDU/CSU-s Angela Merkel vezette Németországhoz képest is. Hogy csak egy példát említsünk a sok közül: Merkel befogadó volt a menedékkérőkkel, míg Merz éppen januárban akart átvinni a német parlamenten néhány új, a migrációval kapcsolatos szigorú intézkedést, melyben a választáson 20,8 százalékot elérő, így Németország második legerősebb pártjává növekedő szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) támogatását is élvezte volna.
A merzi jövőképben a migráció kezelésén túl változhat a német gazdasági-, kül és belpolitika, új fejezet nyithat Berlin és az Európai Unióval való viszonyában, illetve a Párizzsal való kapcsolatokban. Cikkünkben azt vesszük sorba, hogy az új vezetés milyen irányba terelheti Németország jövőjét.
Gazdasági kérdések: Németország az első, Európa a második, Kína a sor végén, a technológia mindenek előtt
Merz egy nehézségekkel küzdő gazdaságot örököl a Scholz-kormánytól. Az utóbbi hónapok kiemelt hírei voltak Európa-szerte, hogy a német autóipar hanyatlik, és hogy a Volkswagen 4 milliárd eurós költségcsökkentést tervez, minek köszönhetően 35 ezer munkavállalójukkal bonthatnak szerződést, és gyárakat zárnak be.
Merz több kampánybeszédében is kifejtette, hogy anyagilag támogatni fogja az autóipart, hogy tisztában van a magas energia- és munkaerőköltségekkel, és hogy tudja, hogy erős a verseny a kínai elektromos autókkal szemben. Merz Kína-politikája Scholzénál keményebb lesz, az autógyártókkal pedig közölte, hogy kínai befektetéseikkel kapcsolatos problémáik miatt ne őt keressék, ő a hazai gyártásra fókuszálna, ami nem meglepő azok után, hogy pártja a "Made in Germany" politikát hirdette.
Miként azt kampánya során Merz többször is elmondta, szerinte a digitális átalakulás a gazdasági fellendülés egyik kulcsa, Németország pedig a technológiai fejlesztések éllovasként kell húzzon az EU-ban. A CDU/CSU a tervek szerint egészen 2030-ig a GDP 3,5 százalékát fordítaná kutatásra és fejlesztésre, a fő csapás az űrkutatáson, a mesterséges intelligencián és a felhőalapú szolgáltatásokon lenne. A tervek szerint Merz kormánya létrehozna egy digitális és innovációs minisztériumot, valószínűleg a közlekedési minisztériummal egybevonva. Apropó közlekedés: a leendő kancellár tervei közt szerepel, hogy az elavult vasúti infrastruktúrát renoválják.
Fegyverbe!
Merz már múlt héten arról beszélt, hogy Európának fel kell készülnie arra, hogy akár az Egyesült Államok nélkül kell megvédenie magát, és számba kell venni azt a lehetőséget, hogy Donald Trump amerikai elnök a jövőben nem feltétlenül tartja be a NATO alapokmányában leszögezett kölcsönös védelmi kötelezettségvállalást. Merz arról is beszélt, hogy Németország nukleáris védelmet kérhet európai szövetségeseitől, így Nagy-Britanniától és Franciaországtól. Az ötlet Párizsban nyitott fülekre találhat: Emmanuel Macron már 2024 áprilisában felvetette, hogy a francia nukleáris képességek védőernyőként kiterjeszthetőek a kontinensre. A francia elnök akkor azt nyilatkozta, hogy szerinte országa nukleáris képességeinek az egész kontinensre való kiterjesztése fontos lépés ahhoz, hogy Európa független katonai hatalommá válhasson, és leszögezte, hogy a „hitelt érdemlő európai védelemnek” túl kell nőnie az Egyesült Államok vezette, a NATO miatt eleve létező védelmen. Macron akkor még nem tudhatta, hogy Trumpnak nem lesz annyira fontos a transzatlanti szövetség életben tartása, mint amennyire elődjének, Joe Bidennek az volt.
Merz az ukrajnai háborúban egyértelműen Ukrajna oldalán áll, és elképzelhető, hogy Scholz korábbi határozatát feloldva nagy hatótávolságú, Taurus cirkálórakétákat küld Ukrajnának, egyben engedélyezi, hogy azokat oroszországi célpontok ellen is bevessék. Jelen állás szerint persze elképzelhető, hogy ezekre nem lesz már szükség, mivel Oroszország és az Egyesült Államok is egyre jön elő olyan feltételekkel és ötletekkel, melyek elhozhatják az ukrajnai háború lezárását.
Olaf Scholz kormánya korábban elfogadott egy javaslatot, miszerint 100 milliárd euróval növelik a német hadsereg költségvetését, ebből 2027-ig korszerűsítik a Bundeswehr felszereléseit és növelik a hivatásos állományt. Merz végig akarja vinni az említett programot, illetve azt akarja, hogy országa teljesítse a NATO-val szembeni kötelezettségeit, és megközelíteni a Trump által javasolt célt, miszerint a katonai szövetség tagállamai a GDP 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra. Mindezzel együtt hisz egy egységes, uniós katonai erő létrehozásában, és valószínűleg abba a blokkba tartozik majd az EU-n belül, akik ezt a célt uniós támogatással kívánják elérni, miként Olaszország, Spanyolország és Franciaország is.
Az Európai Unióban egyre több vita folyik a 2028-ban induló költségvetési ciklusról, melyben a katonai és biztonsági kiadásoknak jelentős szerep juthat.
Fókuszban a kiberbiztonság
A németországi parlamenti választásokat megelőző hónapokban a berlini törvényhozók szigorítani akarták a kiberbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseket, és az EU-s szabályokhoz hangolni őket főleg olyan kritikus ágazatokban, mint például a távközlés. Merznek a közeljövőben döntenie kell, hogy fellép-e az olyan kínai cégek ellen, mint például a Huawei, ami már 2022-ben a német 5G-hálózatnak az 59 százalékát üzemeltette. 2022-ben nyolc uniós tagállam használta 50 százaléknál nagyobb mértékben a Huawei 5G-rendszerét, köztük Magyarország is, miközben az Egyesült Államok ezt már akkor nemzetbiztonsági kockázatnak ítélte. Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős korábbi biztosa akkor azt mondta, hogy szerinte az EU tagállamainak meg kellene szabadulniuk a kínai techcégektől az 5G hálózataikban, mire a Huawei közölte, hogy ezzel megszegnék a szabad kereskedelmi elveket.
Megjegyzendő: az Európai Unió 2020 januárjában fogadott el egy rendeletet, miszerint a tagállamok korlátozhatják, vagy akár ki is tilthatják a „magas kockázatú beszállítókat” a hálózatból. A rendeletben szereplő eszköztárat 27 tagállam építette a jogrendszerébe, de ezeknek a fele sem használta azt 2025-ig.
Merznek el kell döntenie, hogy fellép-e a kínai technológia ellen Németország kritikus ágazataiban. A CDU korábban kijelentette, hogy a jelenlegihez képest kevésbé szoros gazdasági kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával, és elkötelezett amellett, hogy lépéseket tegyen a kritikus infrastruktúra és a biztonság szempontjából releváns technológia védelme érdekében.
Atom- és zöldenergia?
A német energiapolitika az utóbbi években a megújuló energiákra fókuszált: több szénerőművet bezártak (és még több volt tervben, de egyes üzemek leállítását azért nem tudták véghezvinni, mert az ország az ukrajnai háború miatt levált az orosz gázról és kőolajról), újabb atomerőmű építéséről pedig nem esett szó. Merz pártja, a CDU is a megújuló energiákra helyezi a hangsúlyt, de a Politico emlékeztet, hogy Scholzcal ellentétben nekik nem tabutéma az atomenergia, és még ha nem is indítanák újra a korábban lezárt németországi atomreaktorokat, Brüsszelben lobbizhatnak azért, hogy az EU az atomenergiát a megújuló energiaforrások kategóriájába csúsztassa, vagy legalábbis akként kezelje.
Merz korábban arról is beszélt, hogy hatályon kívül helyezné a német épületenergetikai törvényt, miszerint minden épületet környezetkímélő, zöld módon fűtsenek.
A környezetvédelemre vonatkozó törvényekkel való bánásmód kulcsszerepet játszhat abban, ha a CDU a Zöldeket szeretné maga mellett tudni egy esetleges kormánykoalícióban.
Klímaváltozás? Fenntarthatóság? Másodlagos téma.
Miközben Scholznál elsődleges volt, Merznél aligha lesz az, persze mindez már kiolvasható a fentebbi sorokból is. Merz a kampányában többször leszögezte, hogy amennyiben a klímapolitika lassítja a gazdasági növekedést, akkor finomhangolás szükséges, mivel szerinte a lényeg a német gazdaság megerősítése. A fenntarthatóság témaköre is hasonló cipőben jár, és háttérba is szorulhat a gazdasági növekedés érdekében. A CDU-nak nem kell messze menni EU-s szövetségesekért a témában, elég a saját padsoraiban körülnézni az Európai Néppártban, és máris talál egy csokornyit belőle.
Vonalon maradva: mi lesz a mezőgazdasággal?
Berlinbe tavaly többször is traktorral mentek a német gazdák, hogy kifejezzék egyet nem értésüket a közös európai mezőgazdasági-, illetve zöldpolitikával.
A CDU-győzelem azt jelenti, hogy Berlin új agrárpolitikája búcsút inthet a Scholz-éra zöld programjainak, vonzóbbá téve a fiatalok számára is a gazdálkodást. "A gazdákat kell szolgálnunk" - mondta a leendő kancellár többször is a kampánya során, kiemelve, hogy visszaállítanák a gazdáktól elvett adókedvezményeket.
„Amennyiben a CDU kerül kormányra, egyetlen német gazdának sem kell többé a traktorjával tiltakoznia a Brandenburgi kapu előtt” – írta korábban a párt egy közleményében.
Fókuszban Párizs és az EU, Kína és Oroszország a partvonalon
Merz aligha lesz megengedő Moszkvával és Pekinggel, és távlati célja elérni, hogy a német gazdaság egyre kevésbé függjön a kínai beszállítóktól és gyártóktól. Merz jövőbeni gazdasági tervei közt szerepel az EU-tagországokkal való kereskedelmi kapcsolatok megerősítése, illetve hogy Németország exporttevékenységét növelje Dél-Amerikában, Mexikóban és Ázsia délkeleti részén.
Kampánya során Merz többször is elmondta, hogy szorosabbra kell szőni a gazdasági és a politikai kapcsolatokat Franciaországgal, mert a két ország szövetsége erősebb Európát eredményez.
Némi fű
2024 tavaszán hosszas parlamenti előkészítést követően Németországban legalizálták a kannabiszhasználatot. Merz győzelme átírhatja az aktuális forgatókönyvet, ugyanis a CDU/CSU vezetése korábban azt ígérte, hogy a kannabisz-származékok részleges dekriminalizálásának a hatalomra kerülésük esetén vége lehet.
A párt a kábítószerekkel összefüggő bűnözési ráta megnövekedésének okát az új szabályokban látja, és abban, hogy a felnőttek törvényesen 25 gramm kannabiszt birtokolhatnak, ráadásul háztartásonként három tőnyi kannabiszt nevelhetnek. Miközben a világban egyre több helyen téma a könnyűdrogok legalizálása, Németország búcsút inthet a tavalyi reformnak, a kannabisz és származékai pedig ismét illegálissá válhatnak.