Egy hónappal Donald Trump Fehér Házba való visszatérése után még mindig nagyon éles a feszültség az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
HIRDETÉS
Alig egy hónappal Donald Trump január 20-i amerikai elnöki beiktatása után a transzatlanti kapcsolatok megváltoztak, és továbbra is változóban vannak. A kereskedelem az első vitás kérdés. Az amerikai elnök 25%-os vámot vetett ki az acélra és az alumíniumra.
"Szemet szemért, fogat fogért" - az ő elképzelése szerint. A milliárdos kölcsönös vámokat jelentett be, tovább fokozva a kereskedelmi háborút.
"Ami a kereskedelmet illeti, a méltányosság érdekében úgy döntöttem, hogy kölcsönös vámot vetünk ki, ami azt jelenti, hogy minden olyan ország, amely vámot vet ki az Egyesült Államokra... mi is kivetjük ellene"- jelentette ki az amerikai elnök.
Az Atlanti-óceán túlpartján az öreg kontinens válaszlépéseket vár.
Az Európai Bizottság elnöke azzal vágott vissza, hogy "az Európai Unióra kivetett indokolatlan vámok nem maradnak válasz nélkül".
"Mi vagyunk a világ egyik legnagyobb piaca. Eszközeinkkel megvédjük biztonságunkat és gazdasági érdekeinket, és mindenkor megvédjük munkavállalóinkat, vállalkozásainkat és fogyasztóinkat" - jelentette ki Ursula von der Leyen a müncheni biztonsági konferencián.
Háború Ukrajnában
Európát az ukrajnai béketárgyalásokon kívül tartva, egy amerikai küldöttség kedden Szaúd-Arábiában kétoldalú tárgyalásokat kezdett Moszkvával, számos engedményt téve Vlagyimir Putyinnak - Kijev javára.
"Nem látom, hogy egy Oroszország helyzetében lévő ország hogyan engedheti meg nekik (Ukrajnának), hogy csatlakozzanak a NATO-hoz" - mondta Donald Trump.
"Szerintem ezért kezdődött a háború" - tette hozzá, Moszkva retorikáját visszhangozva.
Az Európai Unió a maga részéről igyekszik zárni a sorokat.
"Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát a tárgyalásokon, biztonsági garanciák nyújtásával, az újjáépítésben és az Európai Unió jövőbeli tagjaként" - biztosította Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke a müncheni biztonsági konferencián.
Donald Trump az elmúlt napokban még ennél is tovább ment, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűségét megkérdőjelezve "diktátornak" nevezte őt, kiváltva ezzel az európai bírálatok hullámát.
"Ez teljesen abszurd. Ha nem gyorsan tweetel, hanem látja a való világot, akkor tudja, hogy Európában sajnos kiknek kell diktatórikus körülmények között élniük: az oroszországiaknak, a fehéroroszországiaknak" - vágott vissza Annalena Baerbock német külügyminiszter a ZDF közszolgálati televízióban.
"Az ukrán nép a kormányával nap mint nap küzd a demokráciáért Ukrajnában" - tette hozzá.
Az értékek csatája
A vasárnapi németországi előrehozott választások előtt az Egyesült Államok alelnöke a szólásszabadság állítólagos csökkenését bírálta Európában.
Az Európát fenyegető veszély, ami engem a leginkább aggaszt, nem Oroszország, Kína vagy más külső szereplő - mondta JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke. Ami engem aggaszt, az a belülről jövő fenyegetés - Európa visszahúzódása néhány alapvető értékétől, amelyek közösek az Amerikai Egyesült Államokkal".
Olaf Scholz német kancellár elítélte a külföldi beavatkozást.
"Nem fogadjuk el, hogy olyanok, akik kívülről nézik Németországot, beavatkozzanak a demokráciánkba, a választásainkba és a demokratikus véleményformálás folyamatába" - vágott vissza a német kancellár.
Nem ez volt az első eset, hogy a tumpisták ezt tették. Január 9-én, tíz nappal Donald Trump beiktatása előtt az amerikai milliárdos és a megválasztott elnök közeli barátja, Elon Musk már megadta az alaphangot azzal, hogy az X nevű közösségi hálózatán élőben csevegett Alice Weidellel, az Alternatíva Németországért (AfD) nevű szélsőjobboldali német párt jelöltjével.
Most azonban fordul a kocka. Egy friss tanulmány szerint az európaiak ma már nem "szövetségesnek", hanem "szükséges partnernek" tekintik az Egyesült Államokat.