Az IVF-kezelés lengyelországi állami finanszírozásának megváltozásával az összes uniós tagállam támogatja ezt a termékenységi kezelést. A feltételek és a várakozási idők azonban a 27 tagállam között eltérőek.
Az Európai Unióban 25 millió polgár küzd meddőséggel. Lengyelországban 2025-ben köszöntötték az első in vitro megtermékenyítéssel (IVF) fogant gyermeket, miután Andrzej Duda elnök aláírta azt a törvényt, amely helyreállította a termékenységi kezelések állami finanszírozását.
A finanszírozást 2015-ben a korábbi konzervatív kormány csökkentette.
Ez a politikai változás biztosította, hogy mostantól minden uniós tagállam állami finanszírozást nyújt az IVF-kezelésekhez.
A European Atlas of Fertility Treatment Policies 2024 című kiadvány szerint azonban a 27 uniós országból csak ötben biztosított teljes finanszírozás legfeljebb hat IVF-kezelésre.
Hat kezelést követően Ausztria, Dánia, Észtország és Franciaország azok az országok, ahol részleges kifizetés vagy visszatérítés érhető el.
Tizenöt uniós országban nincs várólista. Abban a tizenkettőben, ahol van, a termékenységi kezeléshez való hozzáférés akár egy évet is igénybe vehet.
Dániában, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Máltán, Romániában, Szlovákiában és Svédországban hat és 12 hónap közötti várólistát tartanak nyilván.
Az Európai Emberi Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) szerint egy IVF-ciklus átlagos költsége Európában 4000 és 5000 euró között van.
Államilag szervezett termékenységi oktatási programokat csak Franciaországban, Németországban és Lettországban biztosítanak az iskolákban.
Ki férhet hozzá a termékenységi kezelésekhez?
Az IVF-hez való hozzáférés a párok tagjainak nemétől függően is változik.
"Az IVF sokak számára divatosnak tűnhet, a következő mottót követve: "előbb a karrier, aztán a gyerekek", de sok pár számára az asszisztált reprodukció az egyetlen módja annak, hogy a kívánt gyermek megérkezzen, függetlenül a kortól és az élettervektől" - mondta Christina Fadler, a Fertility Europe elnökségi tagja. "Az azonos nemű női párok különösen nehéz helyzetben vannak: a helyrehozhatatlanul sérült vagy elzáródott petevezetékek, az endometriózis vagy a PCOS az egyetlen ok, ami miatt jogosultak lehetnek államilag finanszírozott kezelésre - gyakran évekbe telik, mire megkapják a diagnózist és hozzáférnek az IVF-alaphoz."
Az EU valamennyi országában lehetővé teszik a heteroszexuális párok számára, hogy saját ivarsejtjeikkel vagy adományozott spermával végezzék el a termékenységi kezelést.
Németország és Luxemburg az egyetlen olyan ország, amely nem teszi lehetővé a heteroszexuális párok számára az IVF-hez való hozzáférést adományozott petesejtekkel.
Eközben a meleg párok az uniós országokban nem férhetnek hozzá a termékenységi kezelésekhez, ez alól Belgium, Hollandia és Románia a kivétel.
A leszbikus párok esetében a forgatókönyv némileg változik.
A női párok 15 uniós országban juthatnak adományozott spermával, 13 országban pedig adományozott petesejttel végzett termékenységi kezelésekhez.
Az egyedülálló nők Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában nem férhetnek hozzá a spermadonációval végzett IVF-hez.
Horvátországban a hozzáférés a diagnózistól függően változik.
A leszbikus párok esetében 10-re emelkedik azon országok száma, amelyek megtagadják a petesejtadományozással történő termékenységi kezeléshez való hozzáférést.