A legtöbb munkavállaló úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia segíthet nekik az álláskeresésben, de sokkal szkeptikusabbak, amikor a mesterséges intelligenciának kellene értékelnie a képességeiket a kiválasztási folyamat során.
HIRDETÉS
A legtöbb munkavállaló úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia segíthet nekik az álláskeresésben, de sokkal szkeptikusabbak, amikor a mesterséges intelligenciának kellene értékelnie a képességeiket a kiválasztási folyamat során.
A 22 vizsgált iparágból 19-ben az álláskeresők jobban értékelik az emberi megítélést, mint az AI-t, amikor a nem hagyományos készségek és tapasztalatok értékeléséről van szó, különösen a feldolgozóiparban (+18%), az egészségügyben (+17%) és a jogi szektorban (+17%).
Az Adecco 23 országban - többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban - 30 000 munkavállaló körében végzett felméréséből továbbá kiderül, hogy 24%-uk alig vagy egyáltalán nem bízik az AI kiválasztási kritériumaiban.
Az egyetlen olyan ágazat, ahol az álláskeresők jobban értékelik a mesterséges intelligencia megítélését, mint az emberi munkaerő-közvetítőkét, a repülőgépipar (+11%), a mobilitás (+3%) és az e-kereskedelem (+3%).
Miért nem bíznak a mesterséges intelligenciával történő toborzásban?
A munkavállalók szerint az AI használata a kiválasztásban számos aggodalomra ad okot.
A legtöbb fenntartás (42%) azzal függ össze, hogy az AI esetleg nem veszi észre a jelölt által az interjú során mutatott nem verbális jeleket, például a testbeszédet vagy a hangszínt.
"A jelentés szerint a nők (47%) számára különösen nagy aggodalomra ad okot, hogy a mesterséges intelligencia képes-e értékelni a pozitív nem verbális jeleket, szemben a férfiakkal (38%)".
További 32% kételkedik abban, hogy a mesterséges intelligencia képes kiválasztani a legjobb jelöltet, míg 23% attól tart, hogy a rendszer figyelmen kívül hagy bizonyos készségeket és tapasztalatokat, beleértve az olyan nem hagyományosakat is, mint az önkéntesség és az utazás.
Ami a nem hagyományos tapasztalatokat illeti, a nők (26%) jobban aggódnak a mesterséges intelligencia tévedései miatt, mint a férfiak (19%).
De attól is tartanak, hogy a mesterséges intelligencia egyes jelölteket diszkriminálhat.
Ezek az aggodalmak leginkább Svájcban (23%), Ausztráliában (19%), Franciaországban (18%), Németországban és az Egyesült Államokban (17%) jelentkeznek.
Mely álláskeresők bíznak jobban a mesterséges intelligenciával történő toborzásban?
Az egyetemi diplomával rendelkezők a legnyitottabbak arra, hogy megbízzanak a mesterséges intelligenciában a kiválasztási folyamat során, 65%-os arányukkal. A legalacsonyabb arány a középiskolai diplomával rendelkezők körében mutatkozik (39%).
A kutatás azt is mutatja, hogy az álláskeresők általában pozitívan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, ha az a profilok szűrése helyett támogatja a jelölteket az álláskeresésben.
Hatvannégy százalékuk úgy véli, hogy a technológia segíthet aabban, hogy a nekik megfelelő pozícióra jelentkezzenek, valamint a munkáltatóknak a pontos munkaköri leírások elkészítésében.
Az Adecco Global Workforce of the Future című jelentésében azt írja, hogy a vállalatoknak a munkaerő-felvétel hatékonyságának növelése érdekében be kell fektetniük a mesterséges intelligenciába, de hozzáteszi, hogy a folyamatba az embereket is be kell vonni.
"A munkaerő-felvételnek nem szabad kizárólag a készségek és a tapasztalat alapján történnie. Az emberek teljes potenciáljának felméréséhez vonjunk be emberi toborzókat az AI megoldásokkal szemben".
Az Adecco szerint a vállalatoknak átláthatónak kell lenniük azzal kapcsolatban is, hogyan használják az AI-t a toborzási folyamatban.