Az államfő azért mond le, hogy megelőzze felfüggesztését és az ezzel járó procedúrát, ami szerinte negatívan befolyásolná az ország jelenét és jövőjét, külföldön pedig romlana Románia megítélése.
Február 12-én, szerdán nyújtja be lemondását a román államfő. Klaus Iohannis azért döntött így, hogy megelőzze felfüggesztését, és az ezzel járó procedúrát, ami szerinte negatívan befolyásolná az ország jelenét és jövőjét - írja a Maszol.ro portál.
Mint mondta, azért távozik önként az államelnöki tisztségből, mert nem szeretné, hogy ország-világ előtt a nevetség tárgyává váljon Románia. A bukaresti parlament holnap 10 órakor kezdődő együttes plenáris ülésen szavaz az ellenzék Klaus Iohannis elnök felfüggesztésére irányuló kéréséről.
Iohannis figyelmeztetett, hogy ha a parlament megszavazza a felfüggesztését, az attól számított 30 napon belül népszavazást kell szervezni elmozdításáról. A referendumnak az országban és külföldön is negatív hatása lenne.
Belföldön azt a negatív hatást említette, hogy a referendum megosztja a társadalmat, senki nem beszél majd a májusban esedékes államelnök-választásokról, a jelöltek nem tudják bemutatni elképzeléseiket. Külföldön pedig szerinte romlik az ország megítélése, Románia partnerei nem fogják érteni, miért kellene felfüggeszteni egy államelnököt, amikor úgyis hamarosan sor kerül az új államfő megválasztására - írja - a romániai magyar lap.
A bejelentés nem nyugtatta meg a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu híveit, akik a bukaresti kormánypalota előtt tüntetnek az elnökválasztás második fordulójának megtartását követelve. A demonstrálók nekirontottak a csendőrkordonnak, és dulakodni kezdtek - írja a Krónika Online. Iohannis lemondását a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is szorgalmazta egy szombati interjúban.