Továbbra is jogi bizonytalanság övezi a migráció úgynevezett "visszatérési központokon" keresztül történő kiszervezésére irányuló uniós tervet, amelyet még soha nem próbáltak ki.
Az Európai Unió ötlete, hogy a határain kívül építsen táborokat azon menedékkérők elhelyezésére, akiknek a kérelmét elutasították, továbbra is aggodalmakat és kétségeket ébreszt a terv jogi és logisztikai megvalósíthatóságával, valamint az emberi jogokra gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban.
Az eddig példa nélküli, "visszatérési központok" néven ismert projekt várhatóan bekerül egy jogalkotási javaslatba, amelyet az Európai Bizottság valamikor a következő, márciusi vezetői csúcstalálkozó előtt terjeszt elő.
Ez lesz az első eredménye annak a politikai törekvésnek, hogy az illegális migráció kezelésének "új módozatain" dolgozzanak, ami lényegében azt jelenti, hogy "kiszerveznék" a menekültek elhelyezését nem EU-tagállamokba.
Az unió fő célja most azon menedékkérők kitoloncolása, akik az EU-ba érkeztek, de kimerítették a nemzetközi védelem kérelmezésének minden jogi lehetőségét, ezért felszólítják őket, hogy hagyják el az unió területét. Az EU a távoli központokban olyan "innovatív megoldást" lát, amelyet érdemes kipróbálni.
A belügyminiszterek múlt heti informális találkozóján Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa "szigorúbb szabályokat javasolt az őrizetbe vételre" és a "visszatérési központok kialakításának lehetőségét" - olvasható az Euronews által látott jegyzőkönyvekben. A még eddig nem tesztelt terv azonban sokak szerint nagy kockázatokat rejt magában.
Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön közzétett állásfoglalásában éles hangon figyelmeztette a Bizottságot, hogy a "visszatérési központok" létrehozására irányuló bármely projektnek szigorúan garantálnia kell járnia a jogszerű és méltóságteljes bánásmódot.
Az ügynökség szerint az a tény, hogy a táborok a blokkon kívül épülnének, nem mentesít az uniós jog betartása alól, mivel a tagállamok és a Frontex "továbbra is felelősek maradnának a központokban és az esetleges átszállítások során elkövetett jogsérelmekért".
Az FRA azt javasolja, hogy a blokk írjon alá egy "jogilag kötelező érvényű megállapodást" a fogadó országgal, amely "minimumszabályokat állapítana meg az áthelyezett migránsok körülményeire és bánásmódjára" vonatkozóan, és "kötelezettséget" vállalna az alapvető jogok megsértésének enyhítésére. (Brüsszel egyelőre nem adott semmilyen jelzést arra vonatkozóan, hogy hol épülhetnének meg a központok).
Az ügynökség szerint a központokba küldött migránsoknak "érvényes és végrehajtható döntést" kell kapniuk, amely menedékkérelmük "egyéni elbírálásán" alapul, és nem lehet őket kollektív kiutasításnak alávetni, ami a nemzetközi jog szerint illegális. A veszélyeztetett személyeket és a gyermekeket ki kell zárni a rendszerből.
"Miközben az EU és a tagállamok megpróbálnak megoldásokat találni a migráció kezelésére, nem szabad megfeledkezniük az emberek életének és jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségeikről" - mondta Sirpa Rautio, az ügynökség igazgatója közleményében.
Egy 2018-as dokumentumban a Bizottság még azt írta, hogy a "külső helyszínekre telepített visszatérési központok" jogszerűtlenek lennének, mivel az uniós jog tiltja, hogy a migránsokat "akaratuk ellenére" olyan országba küldjék, ahonnan nem származnak vagy amelyen nem haladtak át.
A készülő jogszabály várhatóan megváltoztatja az áthelyezést lehetővé tevő jogalapot, és fenntartja a jogi kihívásokat.
A Platform a Dokumentum nélküli Migránsokért (PICUM) nevű szervezet is komoly aggodalmának adott hangot a Bizottság kitoloncolások felgyorsítására irányuló tervével kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a jogszabályt "politikai nyomásra elsietik".
A PICUM szerint az az elképzelés, hogy a blokkon kívüli kitoloncolási központokat építsenek, növelheti a menedékkérők "automatikus önkényes fogva tartását", és sérti a visszaküldés tilalmának elvét, amely megtiltja a hatóságoknak, hogy a migránsokat olyan országokba toloncolják ki, ahol üldöztetésnek, kínzásnak vagy a rossz bánásmód bármely más formájának lehetnek kitéve.