Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A védelmi stratégiáról és a nézetkülönbségek elsimításáról szól az EU vezetőinek találkozója

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2024. december 19-én.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök az uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2024. december 19-én. Szerzői jogok  AP Photo/Geert Vanden Wijngaert
Szerzői jogok AP Photo/Geert Vanden Wijngaert
Írta: Alice Tidey
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Az EU-nak az elkövetkező évtizedekben 500 milliárd eurót kell befektetnie a védelem megerősítése és a védelmi ipar beindítása érdekében, de a tagállamok megosztottsága hátráltatja a fejlesztést.

HIRDETÉS

Az EU vezetői hétfőn Brüsszelben ülnek össze, hogy megkezdjék az európai védelem megerősítésére irányuló közös stratégia, valamint annak finanszírozásának kidolgozását. Nem a szokásos helyükön, az Európai Tanácsban gyűlnek össze a vezetők, hanem a XVI. századi Palais d'Egmontban, Brüsszel központjában.

A találkozó végén nem várhatók közösen kiadott álláspontok, de az esemény súlyát jelzi, hogy azon részt vesz a NATO katonai szövetség főtitkára, Mark Rutte és Keir Starmer brit miniszterelnök is.

A 27 uniós vezető a transzatlanti kapcsolatokról és az európai védelemről tárgyal majd, és két kulcsfontosságú kérdés lesz a napirendi pontok között: milyen katonai képességekre költsön az EU prioritásként pénzt, és hogyan finanszírozza e képességek fejlesztését és beszerzését.

Az Európai Bizottság szerint az EU-nak a következő évtizedben 500 milliárd eurót kell védelmi célokra fordítania, miközben a blokk 2021-2027-es költségvetésében mindössze 8 milliárd eurót különítettek el erre az ágazatra.

A finanszírozásra égető szükség van ahhoz, hogy az európai védelmi ipar az évtizedek óta tartó alulfinanszírozás után fellendüljön. Két fő bírálat éri a jelenlegi helyzetet: nem elegendő a kapacitás és a tehcnológiai újításokkal lassan tart lépést a szektor.

Főleg a kapacitás tekintetében fontos tényező, hogy az EU támogatni szándékozik Ukrajnát az ellene zajló orosz háborúban az önvédelméhez szükséges katonai képességekkel, amihez nem elegendő az anyagi támogatás, szükség lesz felszereléssel is segíteni. Mindez az EU érdeke is a brüsszeli vezetők többsége szerint, mivel meg kell védeni a blokkot minden potenciális agresszorral szemben. A hírszerző ügynökségek arra figyelmeztettek, hogy Oroszország 2030-ra képes lehet megtámadni egy uniós országot.

A legtöbb EU-tagállam, amely egyben NATO-szövetséges is, egyetért abban, hogy a védelmi fejlődés megtervezését a katonai szövetséggel együtt kell elvégezni, továbbá abban is, hogy Európának hatékonyabb, önállóbb és megbízhatóbb védelmi szereplővé kell válnia - mondta a találkozó előtt egy magas rangú uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy az igény még sürgetőbbé vált Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével. Az amerikai elnök felszólította a NATO-tagországokat, hogy növeljék a védelmi kiadásokat, a GDP 2-ről 5 %-ra.

Egy névtelenséget kérő uniós diplomata szerint azonban uniós szinten konszenzus van kialakulóban arról, hogy a blokknak mely képességeket kell prioritásként kezelnie, ideértve a légvédelmet, a tengeri védelmet, a katonai mobilitást, a kibervédelmet és a drónfejlesztéseket. A diplomata hozzátette, hogy az egyik legkényesebb kérdés az lesz, hogy a tagok milyen mértékben birtokolják és ellenőrzik a képességeket. Vitás kérdés lesz továbbá, hogy az uniós finanszírozást az európai felszerelések beszerzésére korlátozzák-e.

A finanszírozást tekintve a tagállamok egyetértenek abban, hogy a védelemnek nagyobb részt kell kapnia a következő, 2028-tól 2034-ig tartó költségvetésben vagy többéves pénzügyi keretben, amelyről a tárgyalások nyáron kezdődnek. Azt is elismerik, hogy addig is további keretre van szükség. Abban azonban nem értenek egyet, hogy honnan szerezzék meg a pénzt.

Egyesek a blokk költségvetési szabályainak bizonyos fokú rugalmasságát szorgalmazzák, hogy a tagállamok a védelmi kiadásokat kizárhassák nemzeti kiadásaikból, mások eurókötvények kibocsátását szeretnék, míg mások más uniós programokból fel nem használt pénzek átcsoportosítását és az Európai Beruházási Bank (EBB) mandátumának bővítését szorgalmazzák.

Az utóbbi kettő a legkevésbé ellentmondásos. Tizenkilenc tagállam például azt kérte, hogy az EBB befektetési szabályait még jobban nyújtsák ki, hogy többet költhessenek katonai tevékenységekre.

A vezetőknek két hónapjuk lesz arra, hogy feldolgozzák a Bizottság javaslatait Európa biztonságának és védelmi ipari bázisának megerősítésére. Június végén esedékes a következő találkozó, amely pont a NATO vezetőinek csúcstalálkozója utánra esik, ahol várhatóan ismertetik a kiadásokra vonatkozó felülvizsgált küszöbértéket és a képességekre vonatkozó célt.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU hajlandó lazítani a költségvetési szigoron, hogy a tagállamok többet költhessenek honvédelemre

Rutte a védelmi kiadások növelését sürgeti

Sajtdiplomácia: hogyan küzd a francia külügyminisztérium saját ismertségéért?