A brit miniszterelnök a The Times értesülése szerint egyelőre nem tudja teljesíteni Donald Trump elvárását, hogy a GDP 2,5 százalékát védelemre költse. Keir Starmer az államháztartás rossz helyzetére hivatkozik.
HIRDETÉS
A miniszterelnök úgy látja, hogy a költségvetés jelenleg nem tudja finanszírozni azt a célt, hogy Nagy-Britannia 2030-ig a GDP 2,5 százalékát költse a hadseregre - értesült a The Times, amely szerint ezért Keir Starmer várhatóan ellenáll az új amerikai elnök - és a brit hadsereg - nyomásának, mert aggódik az államháztartás állapota miatt.
A két vezető tegnap este, Trump beiktatása óta először beszélt egymással egy 45 perces telefonbeszélgetés során, amelyet "szívélyesnek és személyesnek" jellemeztek. A védelmi kiadásokról ugyanakkor nem volt szó a beszélgetés során.
Korábban az amerikai elnök dicsérte a munkáspárti miniszterelnököt, amiért "nagyon jó munkát" végez, és felvetette, hogy első hivatalos tengerentúli útja Nagy-Britanniába vezethet.
Trump régóta követeli, hogy a NATO-tagállamok a nemzeti jövedelem 5 százalékára emeljék védelmi kiadásaikat. Lengyelország az idei évre 4,7 százalékot vállalt, Németországban még a jelenlegi 2 százalékról is éles vita folyik. Nagy-Britannia pénzügyi helyzete azonban romlott, London várhatóan további csökkentéseket jelent be a közkiadások terén.
Starmer ígéretet tett a védelmi kiadások 2,3 százalékról 2,5 százalékra történő növelésére, és megbízást adott egy stratégiai védelmi felülvizsgálatra, amely várhatóan tavasszal zárul le. Ezt követően a kormány határidőt szab majd a 2,5 százalékos cél elérésére - írja a The Times.
Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak elmondta: "Ha 2030-ig megpróbáljuk elérni a célt, az a választások előtt a közszolgáltatásokat érintő mélyebb megszorításokat jelent majd. Úgy tűnik, hogy ez nem fog menni." A következő parlamenti választások 2029 közepén esedékesek Nagy-Britanniában.
A miniszterelnökre ugyanakkor saját kormánya és a hadsereg részéről is nyomás nehezedik, hogy kötelezze el magát a 2030-ra kitűzött 2,5 százalékos védelmi kiadási cél mellett.
"A több védelmi kiadásnak rosszabb az alternatívája" - mondta egy magas rangú kormányzati forrás a londoni lapnak. "Nincs más választásunk. Ha értesz a kincstár ügyeihez, rájössz, hogy a védelmi kiadások 2,5 százalékra emelése sokkal olcsóbb, mint a 20 százalékos vámok az USA-tól."
A brit védelmi kiadások növelését sürgetők főként a ballisztikus rakéták elleni légvédelmének hiányára, a tenger alatti kábelek szabotázzsal szembeni kiszolgáltatottságára és a műholdakra jelentett fenyegetésre hívják fel a figyelmet.