A gazdaság talpra állításában, a főbb reformintézkedésekben és az illegális migráció megállításában nagyon hasonlóak a Szabadságpárt és a konzervatív Néppárt elképzelései. A kormányra készülő két párt főként az Európa-politikában és Ukrajna támogatásában tér el markánsan.
HIRDETÉS
A szeptemberi parlamenti választásokon győztes osztrák Szabadságpárt lényegében első perctől kezdve készül a kormányzásra, éspedig a konzervatívokkal együtt - ez derül ki abból a tervezetből, amit az FPÖ még a Néppárt őszi koalíciós egyeztetéseinek idején küldött át a pártnak.
Az ÖVP akkor még mereven elzárkózott az euroszkeptikus, számos elemében szélsőséges párttal való együttműködéstől, és a szociáldemokratákkal (SPÖ), illetve a liberális NEOS-szal próbált meg egyezkedni. Van der Bellen köztársasági elnök eleve azért nem az FPÖ-t bízta meg kormányalakítással, mert esély sem volt arra, hogy bárki koalícióra lépne velük, különösen nem Herbert Kickl vezetése alatt.
A helyzet aztán napok alatt változott, amikor múlt pénteken először a NEOS hagyta ott a tárgyalásokat, majd a szocdemek és a néppártiak is belátták, hogy nincs tovább. A stabil kormányzást biztosítani hivatott államfőnek így - minden ellenérzése dacára - nem volt más lehetősége, mint hogy éppen azt a Kicklt bízza meg kormányalakítással, akitől addig mindenki elzárkózott.
A fordulatot az tette lehetővé, hogy az ÖVP ideiglenesen Christian Stockert, a párt eddigi főtitkárát választotta elnökéül, aki hamar be is jelentette: kész tárgyalni az FPÖ-vel egy kormánykoalíció létrehozásáról.
Az osztrák államfő főként a gazdasági helyzettel, a költségvetés kiegyensúlyozásának szükségességével, népszerűtlen intézkedések meghozatalával is indokolta a döntését, hozzátéve, hogy Kickl arról biztosította, meg tud birkózni a nehéz feladatokkal. Ez egyébként - ha az ÖVP tényleg meg tud egyezni az FPÖ-vel - a főbb kérdésekben tényleg valószínű. A gondot a két párt eltérő EU-s és Ukrajna-politikája jelentheti majd.
Kitoloncolás, visszatérési bónusz
Minden jel szerint egyetért majd az "Ausztria erődről" beszélő két párt abban, hogy szigorításra van szükség az illegális bevándorlás, illetve a "politikai iszlám" elleni fellépés kérdésében. Mindketten erősen szigorítanák a határellenőrzéseket, betiltanák a szélsőséges iszlamista szervezeteket, bevezetnék a fejkendőviselés tilalmát közalkalmazottak számára, a menedékjogra jogosultak pedig alapvetően csak természetbeni juttatásokat kapnának, pénzt nem.
Megnehezítenék a migránsok hozzáférését az osztrák állampolgársághoz - azt eleve csak "asszimilált" bevándorlók kaphatnák meg -, és növelnék a kitoloncolások számát is. Az FPÖ már korábban közölte, hogy tárgyalna a tálibokkal az afgán menekültek esetleges visszaküldéséről.
A szíriai fordulat után pedig Gerhard Karner néppárti belügyminiszter közölte, hogy egy "rendezett visszatérési és kitoloncolási programot" tervez a szíriai bevándorlók számára. Az elképzelések szerint - és erre az FPÖ is nyilván nyitott lenne - azok a menedékjogra jogosultak, akik kevesebb mint öt éve tartózkodnak Ausztriában, elveszíthetik védelmi státuszukat, a folyamatban lévő menedékkérelmeket leállítják, az önként visszatérők pedig 1000 eurós visszatérési bónuszt kapnak.
Vállalkozásbarát politika, külpolitikai aggodalmak
Az FPÖ-nek és az ÖVP-nek igen hasonlóak a nézetei gazdasági kérdésekben, ez megkönnyítheti a stabilizációs intézkedések meghozatalát is, bár arra egyelőre egyiküknek sincs válasza, hogyan tömjék be a sok milliárd eurós költségvetési lyukat. Abban mindenesetre teljes az egyetértés, hogy a teljesítményt jutalmazni akarják, különösen a hazai vállalatoknál.
A munkaidő csökkentése helyett ezért a két párt a választási kampányban a munkáltatók terheinek csökkentését javasolta. Csökkentenék a béren kívüli munkaerőköltségeket, hogy a munkavállalóknak "a bruttóból több nettó" maradjon, és tehermentesítsék a cégeket. Csökkentenék a társasági adót is, hogy Ausztriát mint üzleti helyszínt vonzóbbá tegyék, de itt is kérdéses, hogy van-e ehhez elegendő költségvetési mozgástér. Ugyanez vonatkozik az FPÖ által szorgalmazott adómentes túlórapótlékok "masszív kiterjesztésére".
Várhatóan érintik majd az amúgy racionális spórolási tervek a klímapolitikát is: egyes lapok már a klímabarát változások végét harangozzák be. Ausztria jelenlegi klímapolitikája "csak további terheket jelent" - írja választási programjában az FPÖ, amely megszüntetné a CO2-adót. Az ÖVP ugyanakkor elkötelezett a párizsi klímacélok és a megújuló energiaforrások gyors bővítése mellett - ez még komoly konfliktusokat hozhat a "fekete-kék" koalícióban.
Az igazi kérdés a két párt számára az lesz, melyikük hol enged az Európa- illetve Ukrajna-politikában. Kickl alatt ugyanis az FPÖ egy részben szélsőjobboldali és nyíltan oroszbarát programot fogadott el, nyitott az Oroszországhoz való közeledésre és az EU-tól való eltávolodásra (Kickl Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel együtt szervezte meg a Patrióták Európáért EP-csoportot).
Bár az ÖVP Európa-párti és mindeddig támogatta Ukrajnát Moszkva ellenében, a nyugati titkosszolgálatok az FPÖ miatt fenntartásokkal tekintenek Ausztriára - írja a német Welt. A külföldről érkező hírszerzési információkat - például a támadásokra vonatkozó figyelmeztetéseket - állítólag már nem is a DSN titkosszolgálathoz, hanem az osztrák hadsereghez juttatják el.
Bizalmatlanságra ad okot az is, hogy az FPÖ évek óta szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával és Vlagyimir Putyin elnökkel. A párt 2016-ban "barátsági szerződést" kötött a Kreml pártjával, az Egységes Oroszországgal, igaz, a megállapodást az Ukrajna elleni háború megindítása után igyekeztek "relativizálni". A leendő osztrák kormánypárt uniós és Ukrajna-politikája az egész Európai Unió számára komoly kihívást jelenthet.