Bekövetkezett az a helyzet, amit az összes mainstream osztrák párt el akart kerülni: kormányt alakíthat a jobboldali-populista, Moszkva-barát Szabadságpárt (FPÖ). A konzervatív Néppárt vezetői vasárnap már jelezték, hogy készek a koalíciós tárgyalásokra.
Pénteken először a liberális NEOS dobta be a törülközőt, és kiszállt a koalíciós egyeztetésekből, vasárnap a konzervatív Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) látták be, hogy nincs értelme folytatni. Karl Nehammer kancellár lemondott posztjáról és pártja vezetéséről, az ÖVP ideiglenesen Christian Stockert, a párt eddigi főtitkárát választotta elnökéül, aki már be is jelentette: kész tárgyalni az FPÖ-vel egy kormánykoalíció létrehozásáról.
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök hétfőn délelőtt egy órán át tárgyalt a Hofburgban a választásokon győztes Szabadságpárt vezetőjével, a párton belül különösen szélsőségesnek tartott Herbert Kickl-lel, és őt bízta meg az új kormány megalakításával.
Az osztrák elnök már tegnap világossá tette, hogy az ÖVP képviselőivel folytatott megbeszélésein azt vette ki: elhalkultak azok a hangok, amelyek kizárnák az FPÖ-vel való együttműködést Kickl vezetése alatt.
Az osztrák elnök ugyanakkor leszögezte, hogy egy új kormánynak mindenképpen tiszteletben kell tartania bizonyos alappilléreket: ilyen a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, az emberi és kisebbségi jogok, a szabad és független média és az EU-tagság.
A zöldpárti Van der Bellen Kickl-lel való tárgyalásai után újságíróknak elmondta, hogy "nem volt könnyű lépés számomra" a döntés, de megerősítette:
"A szövetségi elnök egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa, hogy az országnak szövetségi kormánya legyen" - magyarázta döntését Van der Bellen. Ehhez 50 százalék feletti többségre van szükség a törvényhozásban, azaz a három nagyobb párt közül kettőnek koalíciót kell kötnie.
Mivel az ÖVP felülvizsgálta az FPÖ-vel való koalícióra vonatkozó "kategorikus nemet", új helyzet keletkezett. A gazdasági helyzet nehéz, a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében népszerűtlen intézkedések meghozatalára is szükség van - magyarázta az elnök, akit Kickl arról biztosított, hogy meg tud birkózni a várható nehéz feladatokkal. Ezért azzal bízta meg Kicklt, hogy folytasson koalíciós tárgyalásokat az ÖVP-vel.
Az államfő és az FPÖ-vezér délelőtti megbeszélésén a geopolitikai helyzetről, különösen az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúról is szó esett. Ennek azért van jelentősége, mert a Szabadságpárt alig leplezetten Oroszország oldalán áll a konfliktusban, a párt még 2016-ban "barátsági szerződést" kötött Putyin pártjával.
A Van der Bellen és Kickl közötti találkozót folyamatos tiltakozások kísérték. Tüntetők százai vonultak az elnöki hivatal elé, és a jelentős jobbra tolódás veszélyeire figyelmeztettek.
1945 óta ez az első alkalom, hogy Ausztriában a Szabadságpárt képviselője kap kormányalakítási megbízást. Eddig ezzel a feladattal mindig csak az SPÖ vagy az ÖVP képviselőit bízták meg.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.