Herbert Kickl FPÖ-vezető, akit a kormányalakítással bíztak meg, ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, támogatja a külföldiek visszatelepülését és elutasítja a zöld megállapodást.
HIRDETÉS
Herbert Kickl esetleges osztrák kancellári megbízatása hatással lehet az EU-ra egy olyan időszakban, amikor Donald Trump visszatérése, az ukrajnai háború és az európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés arra ösztönzi a 27-eket, hogy egységesen lépjenek fel.
A koalíciós kormányalakítási tárgyalásokból eredetileg kimaradt Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a kancellária küszöbén áll.
Alexander Van der Bellen elnök egy fordulatot követően - a konzervatívok, liberálisok és szociáldemokraták közötti tárgyalások kudarca után - a Herbert Kickl vezette szélsőjobboldali FPÖ-t bízta meg kormányalakítással.
Háború Ukrajnában
Az FPÖ az osztrák semlegesség nevében hevesen ellenzi az Oroszország elleni szankciókat és a fegyverek Ukrajnának való küldését. Ennek az 1955-ben elfogadott alkotmányos elvnek a nevében Ausztria például nem tagja a NATO-nak.
"Azt szeretnék, ha a háború minél hamarabb véget érne, bármit is jelentsen ez Ukrajna számára" - mondja Stefan Lehne, a Carnegie Europe agytröszt kutatója.
Migrációs szigorítás
A bevándorlás elutasítása az FPÖ másik zászlóshajója. Herbert Kickl a határok lezárását, a külföldiek visszatelepülését és a menedékjog ellenzését szorgalmazza.
"Egy osztrák erődítmény kialakítására szólított fel, lényegében azért, hogy megvédjen minket a migránsok beáramlásától" - mondta Stefan Lehne az Euronewsnak.
Az FPÖ elutasítja a 2024-ben elfogadott európai migrációs és menekültügyi paktumot, amelynek célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem fokozása és a tagállamok közötti nagyobb szolidaritás biztosítása a migránsok tömeges érkezése esetén.
"Lényegében a migrációs politikát akarják újraállamosítani"- mondja Stefan Lehne.
Kevesebb Európa
Az európai zöld paktummal szemben Herbert Kickl az európai környezetvédelmi normák enyhítését támogatja.
A szuverenista FPÖ vezetője amellett van, hogy bizonyos hatásköröket vissza kell adni az államoknak, anélkül, hogy az EU-ból való teljes kilépést támogatná.
"Kormányközi Európát szeretnének erős nemzetek feletti intézmények nélkül" - magyarázza Stefan Lehne.
A második világháború óta először fordulhat elő, hogy a 9 milliós alpesi országot szélsőjobboldali kancellár vezetheti.
A szeptemberi szövetségi választásokon az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a szavazatok több mint 28%-ával végzett az élen, megelőzve a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP, 26%). A szociáldemokraták (SPÖ) a szavazatok 21%-át szerezték meg, őket követik a liberálisok (9%) és a zöldek (8%).
A "cordon sanitaire" nem tartott sokáig, az erre vonatkozó erőfeszítések kudarcot vallottak.
Az FPÖ kénytelen lesz koalíciós kormányt alakítani, valószínűleg az Osztrák Néppárt (ÖVP) konzervatívjaival, így lehet, hogy finomítani kell elképzeléseiken.