A büntetőeljárás jogi és politikai akadályai ellenére az emberi jogi szakértők optimisták, hogy el-Aszadot és a rezsim tisztviselőit egy napon bíróság elé lehet állítani bűneikért.
HIRDETÉS
Szíriában a Bassár el-Aszad bukásának ünneplése a borzalom érzésével keveredett, ahogy a rezsim által elkövetett kegyetlenkedések hátborzongató bizonyítékai napvilágra kerültek.
A megbuktatott diktátor kényszeruralmában a hírhedt börtönök központi szerepet játszottak, falaik között brutális kínokat szenvedtek a rabok.
A kaotikus jelenetek, amint az egykori fogvatartottak, hozzátartozóik és újságírók a fogolytáborok iratai között kutakodnak, arra késztették Szíria új de facto vezetőit, hogy biztosítsák a bizonyítékok megőrzését a jövőbeli büntetőeljárásokhoz.
Bassár el-Aszadot és apját, Háfezt az elmúlt 54 év során elkövetett bűncselekmények és visszaélések egész sorával vádolják, többek között kínzásokkal, nemi erőszakkal, tömeges kivégzésekkel, erőszakos eltűnésekkel és vegyi támadásokkal.
A Szíriai Hálózat az Emberi Jogokért (SNHR) becslése szerint a polgárháború 2011-es kitörése óta legalább 15 000 szíriait kínoztak halálra.
Mivel azonban el-Aszad Oroszországba menekült és a környezetéből sokan gyaníthatóan Iránban tartózkodnak, számos jogi és politikai akadály áll a büntetőjogi felelősségre vonás útjában.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) lenne a legkézenfekvőbb nemzetközi testület, ahol az ilyen ilyen súlyos bűncselekmények elkövetőit felelősségre lehetne vonni, az ICC-nek azonban nincs joghatósága Szíria felett, mert az nem csatlakozott a Római Szerződéshez. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elvileg ugyan átadhatná az ügyet a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, Oroszország azonban ezt valószínűleg megvétózná, amire már 10 évvel ezelőtt is volt példa.
Az Euronewsnak nyilatkozva Balkees Jarrah, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi igazságszolgáltatásért felelős igazgatója felszólította Szíria új de facto hatóságait, hogy fontolják meg a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának megadását: "Úgy véljük, hogy Szíria új vezetésének azonnal világossá kell tennie az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság iránti elkötelezettségét" - mondta.
"Ez magában foglalja a Római Szerződés ratifikálását és a Nemzetközi Büntetőbíróság visszamenőleges hatályú joghatóságának megadását, hogy az ügyész megvizsgálhassa az elmúlt években elkövetett bűncselekményeket"."
Minden szem a tényleges szíriai vezetőkre szegeződik
A jelenlegi politikai légkörben életképesebb lehetőség, ha a tárgyalásokat Szírián belüli és kívüli büntetőbíróságok tartanák.
Szakértők szerint túl korai lenne megmondani, hogy az új de facto politikai vezetők képesek lesznek-e biztosítani, hogy bármely szíriai büntetőeljárás biztonságosan és a nemzetközi normáknak megfelelően folyjon.
"Nem tudjuk, milyen lesz a szír állam a jövőben, hogyan fognak működni a különböző intézmények, és mennyire fognak együttműködni egymással. Ez olyasmi, amit egyszerűen nem tudunk megjósolni" - mondta Elisabeth Hoffberger-Pippan, a frankfurti Leibniz Békekutató Intézet (PRIF) munkatársa.
"Az ideális lehetőség az lenne, ha magában Szíriában olyan büntetőeljárást tartanának, amely megfelel a tisztességes eljárás normáinak, a halálbüntetés alkalmazása nélkül. És biztosítani kell a tanúk és az áldozatok biztonságát, hogy merjenek tanúvallomást tenni" - mondta Vito Todeschini, az Amnesty International jogi tanácsadója az Euronewsnak.
Az új kormányzat a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) lázadócsoport tagjaiból áll. A csoportot az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorista csoportnak minősített, és korábban az al-Kaidával állt kapcsolatban.
Vezetője, Ahmed al-Sharaa, korábbi nevén Abu Mohammed al-Jolan, megfogadta, hogy "üldözni fogja" a rezsim csatlósait Szíriában. Egyúttal felszólította az országokat, hogy "adják át azokat, akik elmenekültek", hogy igazságot szolgáltathassanak.
A lázadó harcosok amnesztiáról is beszéltek az el-Aszad alatt katonai szolgálatra besorozottak számára.
Jelenleg azonban elképzelhetetlen, hogy maga el-Aszad Szíriában álljon bíróság elé. A korábbi elnök menedékjogot kapott Oroszországban, és a Kremlnek jelenleg nem fűződik érdeke ahhoz, hogy kiadja őt - legalábbis egyelőre. Az sem valószínű, hogy Irán kiadná a rezsim oda menekült tisztviselőit.
Az Euronews által megkérdezett szakértők mégis reményüket fejezték ki, hogy el-Aszadot és a rezsim kínzásokért felelős magas rangú tisztségviselőit egy napon majd felelősségre lehet vonni, ha a geopolitikai feltételek megváltoznak.
"Ha az al-Aszad-rezsim hirtelen bukása valamit megmutatott nekünk, akkor az az, hogy a dolgok nagyon gyorsan változhatnak" - mondta Jarrah, a Human Rights Watch munkatársa. "Nem tudjuk megjósolni, hogy mi történik a jövőben, és nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy Aszad egy napon bíróság előtt felel majd a bűneiért".
"Most azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen intenzív és erős a kapcsolat Vlagyimir Putyin és Bassár el-Aszad között" - mondta Hoffberger-Pippan a PRIF-től. "Úgy gondolom, van rá esély, hogy Oroszország a jövőben nem lesz érdekelt Aszad megvédésben, ha a geopolitikai környezet megváltozik.
Nemzetközi együttműködésre és a bizonyítékok megőrzésére szólít fel
Az egyetemes joghatóság alapján egyébként van rá lehetőség, hogy másik ország bírósága előtt vonják felelősségre azt, aki Szíriában követett el súlyos bűncselekményt.
A rezsim tisztviselői ellen már indítottak büntetőeljárást osztrák, francia, német, norvég, svéd és amerikai bíróságokon, amelyek közül több már sikeresen vádat is emelt.
A szíriai kínzásokkal kapcsolatos első nemzetközi tárgyalást 2020-ban a németországi Koblenzi Felsőbb Regionális Bíróság előtt folytatták le. Az el-Aszad-rezsim két korábbi magas rangú tisztviselője ellen emeltek vádat, akik közül az egyiket emberiesség elleni bűncselekményekben bűnösnek találták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Egy francia bíróság 2023 őszén nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Bassár el-Aszad, a fivére és két szír tisztviselő ellen egy 2013-as, civilek ellen elkövetett vegyi fegyveres támadás miatt. Német és amerikai bíróságok is adtak már ki elfogatóparancsot az Aszad-rezsim tisztségviselői ellen.
A berlini székhelyű Európai Alkotmányjogi és Emberi Jogi Központ (ECCHR) szerint az egyetemes joghatóság ígéretes, de csak "vészhelyzeti lehetőségként" kellene működnie, ha a Szírián belüli folyamatok kudarcot vallanak.
Az igazságszolgáltatásra való törekvésnek "szíriai vezetésűnek" kell lennie - állítja.
Bármilyen tárgyaláshoz elengedhetetlenek a jól megőrzött bizonyítékok.
Az évtizedekig tartó rezsim alatt a nemzetközi szervezetek és a szíriai civil társadalom a feljelentők segítségével dokumentálta a bűncselekményeket. Az egy évtizeddel ezelőtt disszidált szíriai katonai rendőrtiszt által készített úgynevezett "Cézár" fotók talán a legismertebb kínzási bizonyítékok, amelyek európai bíróságok előtt büntetőeljárásokhoz vezettek.
Az ENSZ nemzetközi, pártatlan és független mechanizmusának (IIIM) feladata a büntetőeljárásokban felhasználható bizonyítékok összegyűjtése, megőrzése és elemzése, egyúttal pedig támogatja a szíriai civil társadalmat az igazságszolgáltatási eljárásokban.
Robert Petit, a szervezet vezető nyomozója elmondta, hogy a lázadók offenzívája során a rezsim központjaiban "papírokat szórtak szét a padlón, az emberek számítógépekkel távoztak, a merevlemezeket elégették és összetörték".
Az Euronews megkereste az ENSZ-t, hogy megkérdezze, Szíria jelenlegi vezetői adtak-e már engedélyt a nyomozóknak arra, hogy bejussanak a terepre, de még nem kapott választ.
Reális a veszélye annak is, hogy a bizonyítékokat elkobozhatják, "hogy politikai vagy kereskedelmi tőkeként használják fel", vagy "a bizonyítékok és archívumok megsemmisítésében érdekelt" országok titkosszolgálati ügynökei kompromittálják őket.