Oroszország aranyat használt keményvaluta, fegyverek és árucikkek beszerzésére, de kitermelése esett, a gazdasági szankciók miatt.
Az arany az orosz kormány jelentős stratégiai erőforrásává vált Ukrajna megtámadása óta. Oroszország aranyat használt keményvaluta, fegyverek és árucikkek beszerzésére, különösen olyan országokból, mint Kína, Törökország és Irán.
2023 novembere és decembere között Oroszország több mint kétezer tonnával a világ ötödik legnagyobb aranytartalék-tulajdonosa volt. Az Egyesült Államok vezeti a listát több mint 8 ezer tonnával, majd Németország, Olaszország és Franciaország következik.
A nyugati gazdasági szankciók jelentősen korlátozzák Oroszországot, ez érzékelhető az arannyal és más nemesfémekkel, drágakövekkel való kereskedésben is. A szankciók szerepet játszottak abban is, hogy Oroszországon belül is lassult az aranytermelés.
Az Ukrajna elleni háború előtt Németország volt a bányászati berendezések legnagyobb külföldi szállítója Oroszországnak. A teljes mennyiség majdnem harmada onnan, és több mint ötöde az Egyesült Államokból származott.
A szovjet időszakból maradt bányászati berendezések elavultak, így Oroszország kénytelen máshonnan, például Kínából pótolni azokat. A korlátozott beszerzési lehetőségek miatt az orosz aranykitermelés nem tud lépést tartani az igényekkel.