Az új szerződés megerősíti, hogy Belarusz bekerül az orosz nukleáris védőernyő alá. Lukasenka Oresnyikeket kért Putyintól a szerződés megkötésekor.
HIRDETÉS
Mostantól államközi szerződés is garantálja, amit az orosz nukleáris doktrína közelmúltbeli módosítása már tartalmazott, vagyis, hogy Oroszország kiterjeszti nukleáris védőernyőjét Belaruszra. Az orosz és a belarusz elnök aláírta a két ország védelmi szövetségről szóló egyezményt Minszkben.
Vlagyimir Putyin eddig is számíthatott Aljakszandr Lukasenka támogatására az ukrajnai háborúban. Azon kívül, hogy az orosz hadsereg rakéta- és légitámadásokat indít Ukrajna ellen belarusz területről az invázió kezdete óta, a két hadsereg közös hadgyakorlatokat tart, és az orosz vezérkar csapatokat és jelentős arzenált állomásoztat belarusz területen. Ezek között olyan ballisztikus rakétákat is, amelyek atomtöltetettel is felszerelhetőek.
A belarusz elnök ezzel együtt arra kérte Vlagyimirt Putyint pár hete, hogy irányítson oda további fegyvereket a legmodernebbek közül, például az új, hiperszonikus ballisztikus rakétából, az Oresnyikből is, amelyet nemrég Ukrajnában is bevetett az orosz hadsereg.
Putyin azt válaszolta, hogy ezt jövő év második felében tartja elképzelhetőnek. Hozzátette azt is, hogy a most aláírt dokumentumban benne van: a Belaruszba telepített orosz taktikai nukleáris fegyvereket belarusz bevetheti válaszul egy esetleges agresszióra. De ez nem jelenti azt, hogy a rakéták kikerülnének az orosz hadsereg ellenőrzése alól. A belarusz vezetés csak megnevezheti a célpontokat.
Ukrajnában pár hete vetett be ilyen rakétát az orosz vezérkar
Az orosz elnök válaszcsapásnak nevezte a november 21-i rakétatámadást, amelyben Oresnyikeket lőttek ki Kelet-Ukrajnára. Arra volt válasz - mondta Vlagyimir Putyin -, hogy az ukrán hadsereg nyugati rakétákkal támadta a Brjanszk és Kurszk térségében lévő orosz katonai létesítményeket. Kijev pár nappal korábban kapott engedélyt az amerikai elnöktől arra, hogy bevessen nagyobb hatótávolságú amerikai rakétákat az oroszországi Kurszki Területen.
Az orosz elnök arra is figyelmeztetett, hogy miután a Nyugat engedélyt adott fegyvereinek bevetésére orosz területen, az Oresnyikkel Ukrajna szövetségeseinek katonai létesítményeit is célba veheti az orosz hadsereg, konkrétan azokat, amelyek szerepet játszanak az ukrán hadsereg oroszorországi célpontok elleni támadásaiban.
Az orosz rakétaerők főnöke közölte, hogy az Oresnyik, amely hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket is hordozhat, olyan hatótávolságú, hogy egész Európát el lehet érni vele.
A Putyin által a múlt hónapban jóváhagyott, megújított nukleáris doktrína hivatalosan is csökkentette az Oroszország nukleáris fegyvereinek bevetésére vonatkozó megkötések számát. A doktrína szerint Moszkva atomfegyvereket vethet be "válaszul a nukleáris és más típusú tömegpusztító fegyverek" Oroszország vagy szövetségesei elleni bevetésére, valamint "Oroszország és Fehéroroszország ellen hagyományos fegyverekkel elkövetett agresszió esetén is", ha az "szuverenitásukat és/vagy területi integritásukat" fenyegeti.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető elítélte az Oroszország és Fehéroroszország közötti biztonsági paktumot, amely szerinte még szorosabbra vonja Moszkva ellenőrzését Belarusz fölött. Az új fegyverek telepítése és Belarusz eszközként való felhasználása rendkívül veszélyes a belarusz népre nézve, mondta Cihanouszkaja.