A legtöbb uniós országnak még hosszú utat kell megtennie az energiafüggetlenség eléréséig, de a blokk kiemelkedik a tisztaság és a hatékonyság terén – foglalják össze az ECFR kutatását az Europe in Motion készítői.
HIRDETÉS
Az Európai Unió csak nemrégiben indult el az energiafüggetlenség nehéz útján.
Az Oroszországból származó gázimport jelentős csökkenését (40%-ról 8%-ra) az ukrajnai teljes körű orosz inváziót követően sikerült olyan országoknak elérni, mint az Egyesült Államok és Norvégia. Hazai termelésük némi növelése mellett nagymértékben kompenzálták a tengeren túlról, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke arra törekszik, hogy több cseppfolyósított földgázt szerezzen az Egyesült Államokból.
Az EU korlátozott önellátását az Európai Külkapcsolatok Tanácsa "kritikus sebezhetőségnek" nevezte, és az "energiafüggetlenségi" indexében az EU-t az "energiafüggetlenségre" vonatkozó 10-ből 4 pontra értékelte.
Ezen a listán a legtöbb tagállam 5 alatti pontszámot ért el, és olyan országok, mint Németország, Olaszország, Görögország, Írország és Portugália közel állnak a "nulla energiafüggetlenséghez".
Norvégia és az USA a legnagyobb beszállító, Oroszország továbbra is nagy részesedéssel rendelkezik
Az USA jelenleg az EU legnagyobb szállítója kőolajból (17,1%) és cseppfolyósított földgázból (47,4%), míg Norvégia továbbra is a földgáz első számú szállítója (46,6%).
Oroszország továbbra is a földgázszállítások 17,3%-át és a cseppfolyósított földgázszállítások 17,7%-át adja az Eurostat adatai szerint.
A tiszta energiára való áttérésre lehet a sikerszektor
Az EU kiválóan teljesít a tiszta (megújuló) energia terén: az átlagpontszám 8,1, szemben a tavalyi 7,3-mal.
A skandináv és balti országok, valamint Portugália, Horvátország és Ausztria vezetnek, míg Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Málta kullog a végén 6 alatti pontszámmal.
A legmagasabb pontszámot Svédország és Dánia érte el, mindkettő maximális, 10-10 pontot kapott.
Románia az energiaindex általános rangsorában előkelő helyen szerepel
Az Európai Külkapcsolati Tanács általános energetikai rangsora olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint az energiahatékonyság és a narratíva, ami azt tükrözi, hogy egy ország mennyire hatékonyan kommunikálja a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra irányuló erőfeszítéseit.
A rangsort Finnország vezeti 8,8-es pontszámmal, követi Észtország és Románia 8,2-es pontszámmal. Az uniós átlag 6,6.
Románia különösen ambiciózus energiaprojekteket határozott meg, többek között tengeri gázfúrásokat, szélturbinákat, a nukleáris kapacitás bővítését és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások növelését.
Málta, Belgium, Írország, Bulgária és Litvánia - a táblázat alján - a "lemaradók" kategóriájába tartozik, mivel nagymértékben támaszkodnak az energiaimportra, és más területeken jelentős kihívásokkal kell szembenézniük az előrelépés terén.