Az ország tisztviselői szerint legalább 44 ember került kórházba a rendőrség és a tüntetők közötti egyre erőszakosabb összecsapásokban, miközben Szalome Zurabisvili elnök kijelentette, hogy nem fog lemondani, amikor lejár a hivatali ideje.
HIRDETÉS
Grúziában már a negyedik egymást követő éjszaka tartottak a tüntetések a kormány azon döntése ellen, hogy felfüggeszti az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Az ország tisztviselői szerint legalább 44 embert szállítottak kórházba az egyre erőszakosabbá váló tüntetéseken.
A belügyminisztérium szerint 27 tüntetőt, 16 rendőrt és egy újságírót szállítottak kórházba.
A fővárosban, Tbilisziben, a parlament előtt összegyűlt több tízezer tüntető kövekkel és petárdákkal dobálta a rendőröket.
A rendőrök vízágyúkat, könnygázt és paprikaspray-t vetettek be a tömeg feloszlatására.
Irakli Kobakidze miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a törvények bármilyen megszegésére a törvény teljes szigorával fognak lesújtani.
"Azok a politikusok sem fogják elkerülni a felelősségre vonást, akik irodáikban rejtőzködnek, és erőszakos csoportjaik tagjait súlyos büntetésnek áldozzák fel," mondta egy vasárnapi tájékoztatón.
Kitartott ugyanakkor amellett, hogy Grúzia európai integrációja nem állt meg.
"Az egyetlen dolog, amit elutasítottunk, az a szégyenletes és sértő zsarolás, amely valójában jelentős akadálya volt országunk európai integrációjának," tette hozzá a kormányfő.
Vitatott parlamenti választások
A zavargások négy nappal ezelőtt kezdődtek, amikor a populista Grúz Álom párt vezette kormány bejelentette, hogy legalább 2028-ig felfüggeszti az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Ez válasz volt az Európai Parlament állásfoglalására, amely bírálta az október 26-i parlamenti választásokat, amelyeken a Grúz Álom pártot újraválasztották, mivel azok az EU szerint nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek.
Az állásfoglalás szerint a választások a grúziai demokrácia folyamatos visszafejlődésének újabb megnyilvánulását jelentették, "amelyért teljes mértékben a kormányzó Grúz Álom párt a felelős".
A nemzetközi megfigyelők szerint a választásokon erőszak, megvesztegetés és kettős szavazás történt, ami arra késztetett néhány uniós törvényhozót, hogy újraválasztást követeljen.
Vasárnap Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője és Marta Kos bővítési biztos közös nyilatkozatot adott ki a tagsági tárgyalások felfüggesztéséről szóló döntésről.
"Megjegyezzük, hogy ez a bejelentés elmozdulást jelent minden korábbi grúz kormány politikájától és a grúz nép túlnyomó többségének európai törekvéseitől, amint azt Grúzia alkotmánya is rögzíti" - áll a nyilatkozatban.
Az EU 2023 decemberében adta meg Grúziának a tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy az ország megfelel a blokk ajánlásainak, de Brüsszel az év elején felfüggesztette ezt a folyamatot, miután elfogadták a vitatott "külföldi befolyásról" szóló törvényt, amellyel az EU szerint sérültek a demokratikus szabadságjogok.
A kritikusok azzal is vádolták a grúz álmot, hogy egyre inkább tekintélyelvűvé és Moszkva-pártivá válik. A párt a közelmúltban olyan törvényeket hozott, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket a Kreml a szólásszabadság és az LMBTQ-jogok visszaszorítására használ.
Eközben Kobakidze azt mondta, hogy Szalome Zurabisvhili elnöknek meg kell válnia posztjáról, amikor mandátuma a hónap végén lejár.
Az EU-párti államfő kijelentette, hogy a tüntetők támogatására marad, és azt állítja, hogy az "illegitim" kormánynak nincs hatásköre utódjának kiválasztására.
Az Euronewsnak adott interjújában Zurabisvili azt mondta, hogy a Grúziában zajló tüntetések mértéke példa nélküli, elsősorban azért, mert a politikai központon, Tbiliszin túlra terjedtek.
"Napról napra több ember van az utcán. És ami ennél is fontosabb, hogy az országban egyre nagyobb a valódi ellenérzés. Az állami intézményekben, ahol az emberek lemondanak, vagy tiltakoznak, vagy petíciókat írnak alá," fogalmazott.
"Valami nagyon új dologgal állunk szemben, és valami nagyon újnak vagyunk a részesei, ami geopolitikai szempontból is fontos, hogy Oroszország, amely az elmúlt két és fél évben nem győzött Ukrajna felett, most az Európai Uniót próbálja megnyerni választási háborúval. Azt mondanám, hogy ez egy választási háború. Ezt a választási háborút Grúziában vívták, mi pedig alkotmányos eszközökkel harcolunk ellene," mondta az államfő azokról az állításokról, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a választásokba, és így a Grúz Álom maradt hatalmon.
"Ugyanezt a választási háborút vívják Romániában is. És ezt vívták Moldovában is... Tehát ez Oroszország stratégiája," tette hozzá.