Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Meglepetésre a populista, oroszbarát Calin Georgescu vezet a romániai elnökválasztáson

Calin Georgescu független jelölt beszél a médiának, miután bejelentette indulását az országos elnökválasztáson, 2024. október 1-jén.
Calin Georgescu független jelölt beszél a médiának, miután bejelentette indulását az országos elnökválasztáson, 2024. október 1-jén. Szerzői jogok  Alexandru Dobre/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Alexandru Dobre/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.
Írta: Euronews és AP
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Az urnazárás után 9,4 millió ember - a választásra jogosultak alig több mint 52%-a - adta le szavazatát az Állandó Választási Hatóság adatai szerint.

HIRDETÉS

Egy kevéssé ismert, szélsőjobboldali populista, oroszbarát politikus került az élre a romániai elnökválasztáson, és úgy tűnik, mégsem a baloldali miniszterelnökkel, Marcel Ciolacuval fog megmérkőzni a két hét múlva esedékes második fordulóban, hanem Elena Lasconival, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökével.

Radu Magdin politikai elemző azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a kommunizmus bukása óta nem fordult elő ilyen váratlan változás a választási eredményben Romániában. A közvéleménykutatások ugyanis korábban nem mutatták, hogy az oroszbarát Calin Georgescunak esélye van bejutni az elnökválasztás második fordulójába.

A szavazatok 99, 97 százalékának megszámlálása után a függetlenként induló Calin Georgescu állt az élen a szavazatok közel 23%-ával, Elena Lasconi 19,17 százalékon áll, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben induló Ciolacu 19,15 százalékot ért el.

A külföldi voksok zömét is Georgescu és Lasconi kapta, előbbi több mint 340 ezer, utóbbi 210 ezer fölötti voksot kapott a külföldön élő románok körében - írja a romániai magyar Krónika Online.

Az urnazárás után 9,4 millióan - a választásra jogosultak alig több mint 52%-a - adta le szavazatát az Állandó Választási Hatóság adatai szerint.

Georgescu függetlenként indult, és nem volt széles körben ismert. Nincs saját pártja és főleg a közösségi médiaplatformokon kampányolt. Az ígéretei között szerepelt, hogy véget vet az Európai Unióban és a NATO-ban Románia szerinte alárendelt helyzetének, különösen Ukrajna támogatását illetően. Ezek kívül elítélte, hogy a NATO ballisztikus rakétavédelmi pajzsot telepített Daveseluba.

Honlapja szerint Georgescu a talajtan egyik ágából, a pedológiából doktorált, és az 1990-es években különböző pozíciókat töltött be a román környezetvédelmi minisztériumban.

1999 és 2012 között Románia képviselője volt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának nemzeti bizottságában.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök
Marcel Ciolacu román miniszterelnök Vadim Ghirda/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

A vasárnapi szavazás előtt sokan arra számítottak, hogy a második fordulóban George Simion, Donald Trump megválasztott amerikai elnök hangos támogatója fog megmérkőzni Ciolacuval.

A politikus a Moldovával való újraegyesítés mellett kampányolt, amely idén biztonsági okokból megújította a számára öt évre szóló beutazási tilalmat, és ugyanezen okból a szomszédos Ukrajnából is kitiltották.

Simion azt mondta, hogy gratulál Georgescunak, és hogy "nagyon örül annak, hogy a románok szavazatainak mintegy 40 százaléka a szuverén opcióra esett".

Ciolacu az első fordulós szavazás előtt azt mondta, hogy az egyik legnagyobb célja az, hogy "meggyőzze a románokat arról, hogy érdemes otthon maradni vagy visszatérni" Romániába, amelynek hatalmas diaszpórája van az EU országaiban.

A további jelöltek között volt Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes, aki függetlenként indult, és mintegy 6%-ot szerzett, valamint Nicolae Ciuca volt hadseregtábornok, a PSD-vel jelenleg feszült koalícióban lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt vezetője, aki 9,3%-ot ért el.

Elena Lasconi,  Mentsétek meg Romániát Szövetség
Elena Lasconi, Mentsétek meg Romániát Szövetség Alexandru Dobre/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

Cristian Andrei bukaresti politikai tanácsadó szerint Románia nagy költségvetési hiánya, a magas infláció és a gazdasági lassulás miatt a széles körű elégedetlenség közepette a mainstream jelöltek a populista álláspontok felé mozdulhatnak el.

Az Európai Unió és a NATO tagországában tizenhárom jelölt indult az elnöki tisztségért.

Az elnök ötéves ciklusban tölti be tisztségét, és jelentős döntési jogkörrel rendelkezik olyan területeken, mint a nemzetbiztonság, a külpolitika és az igazságügyi kinevezések.

Az elnökválasztás második fordulóját december 8-án tartják, egy héttel a parlamenti választások után.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Elkezdődött a választási maraton Romániában

Sajtdiplomácia: hogyan küzd a francia külügyminisztérium saját ismertségéért?

A Baloldal és a Patrióták is újabb bizalmatlansági indítványt terveznek Von der Leyen ellen