A Fehér Ház jóváhagyta, hogy Ukrajna csapást mérjen amerikai fegyverekkel távoli orosz célpontokra is. A nagy hatótávolságú rakétákat elsőként valószínűleg Kurszk térségében vetik be, az észak-koreai katonák ellen.
HIRDETÉS
Két hónappal hivatali mandátumának lejárta előtt az amerikai elnök megadta azt az engedélyt, amelyet az ukrán elnök hónapok óta hiába kért Ukrajna amerikai és európai szövetségeseitől: Ukrajna az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat (Army Tactical Missile Systems, ATACMS) használhatja Oroszországon belül mélyebben fekvő célpontok támadására is. Joe Biden döntése gyökeres fordulatot jelent Washington eddigi politikájához képest.
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hetek óta várt erre az engedélyre, az esti videóbeszédében adott válasza feltűnően visszafogott volt.
"Ma sok szó esik a médiában arról, hogy engedélyt kaptunk a vonatkozó akciókra. De a csapásokat nem szavakkal mérik. Az ilyen dolgokat nem jelentik be. A rakéták magukért fognak beszélni" - mondta.
Hírek szerint a 300 kilométer hatótávolságú rakétákat elsőként a részben ukrán csapatok által elfoglalt Kurszki térségben vetik be, válaszul Észak-Korea azon döntésére, hogy több ezer katonát küldött Oroszországba az orosz invázió támogatására.
Zelenszkij beszélt a vasárnap Ukrajnát ért hatalmas orosz drón- és rakétatámadásáról is, amelyet a tisztviselők az eddigi egyik legnagyobbnak neveztek, és amely energetikai infrastruktúrát célzott és civileket ölt meg.
A támadásra akkor került sor, amikor egyre nagyobb a félelem Moszkva azon szándékával kapcsolatban, hogy a hideg tél előtt tönkreteszi Ukrajna energiatermelő kapacitását. Oroszország a jelentések szerint összesen 120 rakétát és 90 drónt indított a nagyszabású támadás során Ukrajna-szerte.
"Oroszország majdnem ezer napja ugyanazt csinálja, és ez ellen védekezni kell, erősnek kell lenni.
- jelentette ki Zelenszkij.
Biden korábban vonakodott attól, hogy Kijev engedélyt kapjon az amerikai fegyverek nem védelmi célú használatára, mivel attól tartott, hogy ez jelentős eszkalációt jelentene, amely az Egyesült Államokat és más NATO-tagállamokat közvetlen konfliktusba sodorná Oroszországgal.
Új helyzetet teremtett azonban, hogy Észak-Korea több ezer katonát vezényelt Oroszországba, hogy segítsen Moszkvának visszaszerezni az Ukrajnától idén elfoglalt területeket a kurszki régióban. Az észak-koreai csapatok bevonása a konfliktusba akkor történt, amikor Moszkva számára kedvezően változott a helyzet a keleti fronton.
Biden lépését az is motiválhatta, hogy Donald Trump megválasztott elnök jelezte: a konfliktus "24 órán belüli" lezárása érdekében nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy egyezzen bele az Oroszország által lefoglalt területek egy részének átadásába.
Trump, aki januárban lép hivatalba, jelöltként hónapokig arról beszélt, hogy szeretné, ha Oroszország ukrajnai háborúja véget érne, de többnyire kitért az arra vonatkozó kérdések elől, hogy akarja-e az Egyesült Államok szövetségesének, Ukrajnának a győzelmet. Emellett többször bírálta a Biden-kormányzatot, amiért az több tízmilliárd dolláros segélyt adott Kijevnek.
A lengyel kormány helyes lépésként üdvözölte az amerikai döntést. Joe Biden amerikai elnök az észak-koreai csapatok Oroszországba telepítésére és a vasárnapi tömeges orosz rakétatámadásokra "olyan nyelven reagált, amelyet Vlagyimir Putyin megért" - írta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az X-en. "Az agresszió áldozatának joga van megvédeni magát. Az erő elrettent, a gyengeség provokál" - közölte Sikorski.
Moszkva ugyanakkor máris fenyegető üzenetet küldött: Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnökhelyettese közölte, hogy Biden döntése egy "harmadik világháborúhoz vezethet", és gyors válaszlépéseket fog eredményezni.