Két nappal azután, hogy Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy Ukrajna orosz területeket is támadjon 300 kilométer hatótávolságú rakétáival, az orosz védelmi tárca azt jelentette, hogy az ukrán erők már lőtték is ilyen rakétákkal Brjanszk térségét.
HIRDETÉS
Ukrajna amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú (ATACMS) rakétákat lőtt ki az oroszországi Brjanszk térségére - közölte az orosz védelmi minisztérium. Ez jelentős eszkalációt jelent a háború 1000. napján - írja a CNN.
A támadásra mindössze két nappal azután került sor, hogy a Biden-kormányzat zöld utat adott Kijevnek a nagyobb hatótávolságú amerikai fegyverek Oroszországon belüli célpontok elleni bevetésére.
A hírek kezdetben arról szóltak, hogy ez az engedély kizárólag a Kurszki térségre vonatkozik, válaszul Észak-Korea azon döntésére, hogy több ezer katonát küldött Oroszországba az orosz invázió támogatására. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott: "Minél távolabb tud Ukrajna lecsapni, annál rövidebb lesz a háború."
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai rakétákkal végrehajtott ukrán támadásokat annak jeleként értékeli, hogy a Nyugat a konfliktus eszkalálását akarja, és "megfelelő" választ ígért rá.
"Ezeket a csúcstechnológiájú rakétákat nem lehet az amerikaiak nélkül használni" - állította Lavrov, és ezt szerinte Vlagyimir Putyin elnök is többször hangsúlyozta. Reméli, hogy Oroszország új nukleáris doktrínáját gondosan tudomásul vették - közölte Lavrov. Ebben Putyin csökkentette a nukleáris csapás küszöbét.
Hat rakétát lőttek ki
Vezető orosz politikusok, köztük a parlament felsőháza külügyi bizottságának elnökhelyettese ugyanakkor válaszul fenyegető üzeneteket küldtek, szerintük Biden döntése egy "harmadik világháborúhoz vezethet", és gyors válaszlépéseket fog eredményezni.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy helyi idő szerint kedden hajnali 3 óra 25 perckor Ukrajna hat ballisztikus rakétát lőtt ki egy brjanszki létesítményre. A támadásban állítólag amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat használtak.
Az orosz légvédelem öt rakétát lelőtt, egy másik pedig megsérült. A sérült rakéta szilánkjai egy katonai létesítmény területére hullottak, és tüzet okoztak, amelyet azóta eloltottak. Áldozatok és károk nem voltak Moszkva szerint.
Kijev nem reagált egyelőre a jelentésre. Az ukrán hadsereg korábban megerősítette, hogy légicsapást mért egy lőszerraktárra a Brjanszki régióban, de azt nem részletezte, hogy használtak-e ATACMS-okat.
A támadás lenne az első alkalom, hogy Ukrajna a nagyobb hatótávolságú amerikai fegyvereket mélyen Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra használná, és azt mutatná, hogy Kijev nem sok időt vesztegetett arra, hogy éljen az újonnan kapott hatalmával.
A bejelentés előtt ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy három napon belül immár harmadszor ért orosz csapás egy civil lakónegyedet Ukrajnában, amely legalább 12 ember, köztük egy gyermek halálát okozta.
A hétfőn késő este az északi Szumi régióban egy Shahed drón által végrehajtott csapás egy oktatási intézmény kollégiumát találta el Hlukhiv városában, és 11 embert, köztük két gyermeket megsebesített - közölték a hatóságok, hozzátéve, hogy több ember rekedhetett a romok alatt.
Putyin módosította a nukleáris doktrínát
Az ukrán rakétatámadásról szóló bejelentés előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az orosz nukleáris doktrína módosítását, amely kiterjeszti a nukleáris fegyverek alkalmazásának feltételeit, beleértve a nukleáris hatalmak által támogatott, nem nukleáris államok támadásai esetén is.
A frissítések azt követően születtek, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérjen Oroszországon belüli célpontokra, ami a Kreml figyelmeztetése szerint "az eszkaláció jelentős új fordulójához" vezethet.
A felülvizsgált doktrína kimondja, hogy nukleáris csapást indokolhat "az Orosz Föderáció elleni agresszió ... bármely nem nukleáris állam által egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával".
(cikkünk folyamatosan frissül)