Franciaország a várakozásoknak megfelelően nem írja alá az EU és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodást a jelenlegi formájában - jelentette be a francia elnök vasárnap Argentínában. A hétvégén a francia mezőgazdasági termelők újabb nagyszabású tüntetéseket tartottak országszerte.
HIRDETÉS
"Nem kérhetjük a gazdáinktól (...), hogy változtassanak a gyakorlatukon, hogy ne használjanak többé bizonyos növényvédő szereket a minőségi termelés érdekében, "miközben megnyitjuk a piacunkat olyan termékek tömeges importja előtt, amelyek nem felelnek meg ugyanazoknak a szabványoknak" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Mint elmondta, közölte argentin kollégájával, Javier Mileivel, hogy ez a megállapodás "nagyon káros lenne Argentína újraiparosítására, és számunkra, a mezőgazdaságunk számára is nagyon rossz lenne". Az EU-ban régóta attól tartanak, hogy maga Milei sem fogja jóvéáhagyni a Mercosurral kötendő megállapodást.
Az 1999 óta tárgyalt és 2019-ben aláírt, az EU és öt latin-amerikai ország - Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay és újabban Bolívia - között létrejött megállapodást soha nem hajtották végre. A tüntető európai gazdák úgy vélik, a megállapodás elfogadása tisztességtelen versenyt teremtene az európai mezőgazdaság számára. Az ellenzők szociális, egészségügyi és környezeti következményektől is tartanak.
Macron kijelentésére azután került sor, hogy a francia gazdák ismét országos mozgósítást indítottak, hogy nagyobb jövedelmet követeljenek, tiltakozzanak a megállapodás ellen, és "hallassák Franciaország hangját".
Párizs álláspontja már ismert volt Németországban, ahol több német politikai vezető is azt szorgalmazza, hogy a francia ellenállás megkerülése és a megállapodás csak az EU-ra vonatkozó részének jóváhagyása érdekében darabolják fel a megállapodást - írja az Euractiv.
Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos elemeket, például a vámokat, az importkvótákat és a "fenntarthatósági fejezetet" minősített többséggel fogadják el a Tanácsban - anélkül, hogy megvárnák az EU-tagállamok nemzeti parlamentjeinek ratifikálását.
A megállapodás többi részét - beleértve a kulturális és politikai párbeszédre vonatkozó rendelkezéseket és az úgynevezett "alapvető elemeket" - elhalasztanák addig, amíg a nemzeti parlamentek konszenzusra nem jutnak.