Az őslakosok képviselői attól tartanak, hogy az Európával folytatott kereskedelem növekedése a területeik mezőgazdasági kizsákmányolásához vezet majd.
Az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai közötti kereskedelmi megállapodás aggasztja Brazília őslakos népeit. Két képviselőjük Brüsszelbe utazott, hogy kifejtsék aggodalmaikat az európai parlamenti képviselőknek és az Európai Bizottság tisztviselőinek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az aggodalom fő oka a mezőgazdaság és az állattenyésztés valószínűsíthető terjeszkedése az őslakosok által lakott területeken, amelyek a 16. századi portugál gyarmatosítás előtti időkből származnak.
Ha az Európai Parlament és az EU-tagállamok ratifikálják a megállapodást, akkor ugyanis számos mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket nulla vagy csökkentett vámok mellett lehet majd Dél-Amerikából Európába exportálni.
Tekintettel arra, hogy az EU már most is a Mercosur-blokk (Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay) országainak második legnagyobb kereskedelmi partnere, évente több mint százmilliárd eurós cserével, ez a kereskedelmi megállapodás valószínűleg a mezőgazdasági termelés növekedését fogja elősegíteni.
Brazíliában ez várhatóan a szója, a köles és a cukornád termesztésének, valamint a szarvasmarha-tenyésztésnek a növekedését jelenti majd.
"A megállapodás növelni fogja az erdőirtást és a társadalmi-környezeti konfliktusokat. Nem garantálja az őslakosok jogait, ellenkezőleg, instabilitást és jogbizonytalanságot teremt az őslakosok számára, mivel a megállapodásból gazdasági érdekek profitálnak, amelyek tovább akarják kizsákmányolni az őslakos területeket" – mondta az Euronewsnak Dinamam Tuxá, a brazil őslakos népek szövetségének koordinátora (több mint háromszáz bejegyzett őslakos közösség, amelyek szinte mindegyike saját nyelvvel rendelkezik, amelyet kizárólag ők használnak).
Szerinte a kereskedelmi megállapodás a nagy magántőkének és azoknak kedvez, akik bűnös módszerekkel veszik el a földeket az őslakosoktól a mezőgazdaság számára, és megnehezíti egy európai törvény végrehajtását is: az importált erdőirtásról szóló törvényt, amely 2025-ben lép hatályba.
"Mi ellenezzük ezt a megállapodást, de a brazil kormány támogatja, mert többet akar termelni. És ez a termelés a fejünkön, a testünkön fog történni, a folyóink és az erdők kárára" – mondja egy másik őslakos vezető, Alessandra Korap, az amazóniai munduruku nép szóvivője.
Az őslakosoknak nem tetszik a törvény
Az őslakos népek mindkét képviselője hangsúlyozza, hogy a megállapodás hatályba lépése és a brazil parlament azon tendenciája, hogy az őslakosok által lakott területek mezőgazdasági kiaknázását részesíti előnyben, együtt jár.
A brazil alkotmány ugyanis védi az úgynevezett "demarkált földeket", az alkotmány által garantált és az ország több mint 300 őslakos népének kijelölt területrészeket, ahol ők döntenek arról, hogy mit művelnek.
2023-ban azonban egy sokat vitatott törvényt fogadtak el, amely korlátozza e földek elosztását.
"A 14.701-es törvény, az időbeli kerettörvény enyhíti az őslakos népek jogait az agrár-ipar kiaknázására az őslakos területeiken, és megbénítja az őslakos területek kijelölését" –magyarázza Dinamam Tuxá.
A jogszabály csak azokat a területeket ismeri el demarkált területként, amelyeket 1988-ig, a brazil alkotmány kihirdetéséig az őslakos népek laknak, illetve igényelnek. Ez a feltétel hátrányosan érinti az időközben felnövekedett vagy elköltözött őslakos közösségeket, ami nem ritka például az Amazonas esőerdeiben élő sok nép esetében.
Amikor blokkolják az őslakosok földjeinek kijelölését, azt azzal a céllal teszik, hogy megfosszák az őslakosokat a saját területükhöz való joguktól – érvel Tuxá.
"A brazil parlamentben az agrárvállalkozói lobbi egy olyan intézkedéscsomagot támogatott, amelynek célja az őslakosok jogainak fellazítása és a mezőgazdasági termőterületek őslakos területekre való kiterjesztése."
Az EU-Mercosur megállapodás tartalmaz egy fejezetet a fenntarthatóságról, de az őslakosok képviselői szerint ez nem védi őket eléggé. És féltik a jövőjüket, amint az Alessandra Korap szavaiból is kiderül.
"Ha meglátogatják a régiómat, nem is fogják úgy érezni, hogy az Amazonas vidékén vannak. Több tonna szójával teli raktárakat fog látni. A kormány támogatja a termesztését, amely Pará és Mato Grosso államokban mindenütt elterjedt".