Az őslakosok képviselői attól tartanak, hogy az Európával folytatott kereskedelem növekedése a területeik mezőgazdasági kizsákmányolásához vezet majd.
HIRDETÉS
Az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai közötti kereskedelmi megállapodás aggasztja Brazília őslakos népeit. Két képviselőjük Brüsszelbe utazott, hogy kifejtsék aggodalmaikat az európai parlamenti képviselőknek és az Európai Bizottság tisztviselőinek.
Az aggodalom fő oka a mezőgazdaság és az állattenyésztés valószínűsíthető terjeszkedése az őslakosok által lakott területeken, amelyek a 16. századi portugál gyarmatosítás előtti időkből származnak.
Ha az Európai Parlament és az EU-tagállamok ratifikálják a megállapodást, akkor ugyanis számos mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket nulla vagy csökkentett vámok mellett lehet majd Dél-Amerikából Európába exportálni.
Tekintettel arra, hogy az EU már most is a Mercosur-blokk (Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay) országainak második legnagyobb kereskedelmi partnere, évente több mint százmilliárd eurós cserével, ez a kereskedelmi megállapodás valószínűleg a mezőgazdasági termelés növekedését fogja elősegíteni.
Brazíliában ez várhatóan a szója, a köles és a cukornád termesztésének, valamint a szarvasmarha-tenyésztésnek a növekedését jelenti majd.
"A megállapodás növelni fogja az erdőirtást és a társadalmi-környezeti konfliktusokat. Nem garantálja az őslakosok jogait, ellenkezőleg, instabilitást és jogbizonytalanságot teremt az őslakosok számára, mivel a megállapodásból gazdasági érdekek profitálnak, amelyek tovább akarják kizsákmányolni az őslakos területeket" – mondta az Euronewsnak Dinamam Tuxá, a brazil őslakos népek szövetségének koordinátora (több mint háromszáz bejegyzett őslakos közösség, amelyek szinte mindegyike saját nyelvvel rendelkezik, amelyet kizárólag ők használnak).
Szerinte a kereskedelmi megállapodás a nagy magántőkének és azoknak kedvez, akik bűnös módszerekkel veszik el a földeket az őslakosoktól a mezőgazdaság számára, és megnehezíti egy európai törvény végrehajtását is: az importált erdőirtásról szóló törvényt, amely 2025-ben lép hatályba.
"Mi ellenezzük ezt a megállapodást, de a brazil kormány támogatja, mert többet akar termelni. És ez a termelés a fejünkön, a testünkön fog történni, a folyóink és az erdők kárára" – mondja egy másik őslakos vezető, Alessandra Korap, az amazóniai munduruku nép szóvivője.
Az őslakosoknak nem tetszik a törvény
Az őslakos népek mindkét képviselője hangsúlyozza, hogy a megállapodás hatályba lépése és a brazil parlament azon tendenciája, hogy az őslakosok által lakott területek mezőgazdasági kiaknázását részesíti előnyben, együtt jár.
A brazil alkotmány ugyanis védi az úgynevezett "demarkált földeket", az alkotmány által garantált és az ország több mint 300 őslakos népének kijelölt területrészeket, ahol ők döntenek arról, hogy mit művelnek.
2023-ban azonban egy sokat vitatott törvényt fogadtak el, amely korlátozza e földek elosztását.
"A 14.701-es törvény, az időbeli kerettörvény enyhíti az őslakos népek jogait az agrár-ipar kiaknázására az őslakos területeiken, és megbénítja az őslakos területek kijelölését" –magyarázza Dinamam Tuxá.
A jogszabály csak azokat a területeket ismeri el demarkált területként, amelyeket 1988-ig, a brazil alkotmány kihirdetéséig az őslakos népek laknak, illetve igényelnek. Ez a feltétel hátrányosan érinti az időközben felnövekedett vagy elköltözött őslakos közösségeket, ami nem ritka például az Amazonas esőerdeiben élő sok nép esetében.
Amikor blokkolják az őslakosok földjeinek kijelölését, azt azzal a céllal teszik, hogy megfosszák az őslakosokat a saját területükhöz való joguktól – érvel Tuxá.
"A brazil parlamentben az agrárvállalkozói lobbi egy olyan intézkedéscsomagot támogatott, amelynek célja az őslakosok jogainak fellazítása és a mezőgazdasági termőterületek őslakos területekre való kiterjesztése."
Az EU-Mercosur megállapodás tartalmaz egy fejezetet a fenntarthatóságról, de az őslakosok képviselői szerint ez nem védi őket eléggé. És féltik a jövőjüket, amint az Alessandra Korap szavaiból is kiderül.
"Ha meglátogatják a régiómat, nem is fogják úgy érezni, hogy az Amazonas vidékén vannak. Több tonna szójával teli raktárakat fog látni. A kormány támogatja a termesztését, amely Pará és Mato Grosso államokban mindenütt elterjedt".