A francia és a német vezetők otthoni gyenge pozíciójukból adódóan nehezebben tudják majd megvédeni programjukat az európai színtéren.
A belpolitikai nehézségek bajba sodorták Németországot és Franciaországot is. A két ország az Európai Unió két legerősebb gazdasága, szövetségük az unió fontos mozgatórugója. Ám az otthoni politikai támogatás hiánya miatt kétségessé vált, hogy a két ország meg tudja-e védeni érdekeit az európai színtéren.
Németországban a szociáldemokratákból (SPD), liberálisokból (FDP) és zöldekből álló koalíciós kormány összeomlott, amikor Olaf Scholz kancellár múlt héten menesztette a pénzügyminisztert, Christian Lindnert, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnökét.
A Rajna túlpartján Emmanuel Macron francia elnök júniusban feloszlatta a nemzetgyűlést, és előrehozott parlamenti választásokat írt ki, miután a szélsőjobboldal áttörést ért el az európai választásokon.
Két meggyengült vezető
Jacob Ross, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója rámutat, hogy Emmanuel Macront a francia választók az európai választásokon és az előrehozott parlamenti választásokon egyaránt elutasították, míg Olaf Scholzcal saját koalíciós partnerei tették ugyanezt.
A politológus szerint az előrehozott franciaországi választás meggyengítette Macron elnököt, kevesebb helyet hagyva a politikai manővereknek például az európai adósságot illetően. Amikor a Draghi-jelentés kijött, sokkal gyengébb pozícióban reagálhatott rá, mint a választások előtt tehette volna. Ugyanez igaz Olaf Scholzra, akit a lengyel miniszterelnök már nem hívott meg arra az európai találkozóra, amin a francia elnök és a brit miniszterelnök is részt vesz.
Donald Tusk azután hívta meg európai kollégáit a kontinens védelmi politikájáról szóló tanácskozásra, hogy Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást. A találkozón részt vesznek a NATO vezetői, az Egyesült Királyság, Franciaország, a balti államok és a skandináv országok vezetői, Olaf Scholz német kancellár azonban nem kapott rá meghívót.
Oszd meg és uralkodj
"A német belpolitikai válság kétségkívül rossz időszakban érte Európát. Donald Trump pedig nemzetközi hatalma erősítése érdekében várhatóan nem bánja, ha Európa gyengül" - véli a német külkapcsolati tanács kutatója.
"Donald Trumpnak érdeke, hogy egyenként tárgyaljon az európai vezetőkkel. Tudja, ha külön-külön beszél Orbán Viktorral, Emmanuel Macronnal vagy Olaf Scholz-cal, esetleg az utódjával, akkor sokkal nagyobb esélye van arra, hogy átvigye akaratát, például a vámokat, vagy a védelmi kiadásokat illetően, mintha az EU tagállamainak közös álláspontja lenne és azt képviselnék vele szemben" - mondja Jakob Ross.
A politológus szerint Ukrajna is megszenvedheti, ha az európai vezetők nem találják a hangot egymással. Úgy véli ugyanakkor, hogy a francia-német vezetés meggyengüléséből az Egyesült Királyság, a balti államok és a kelet-közép-európai országok profitálhatnak.
Ráadásul a recesszió veszélye is ott lebeg Németország felett. Olaf Scholz pillanatnyilag annyit tehetett, hogy bizalmi szavazást kért. Ám a szakértő szerint az időhúzás helyett Németország számára most az a legfontosabb, hogy még Donald Trump beiktatása előtt megalakuljon egy erős német kormány.
Az idő fogytán van. Németország, az EU legnagyobb gazdasága jelenleg a választási kampányra összpontosít, miközben Trump a visszatérésére készül és azzal fenyegetőzik, hogy vámokat vet ki az európai importra.