2027-ig 83 millió munkahely kerülhet veszélybe, a szálláshelyek, a nagykereskedelem és a művészeti ágazat munkahelyei pedig súlyosan érintettek lehetnek.
HIRDETÉS
Az automatizálás, a big data és a gazdasági nyomás a következő három évben 83 millió munkahely megszűnéséhez vezethet világszerte.
Ez derül ki a Világgazdasági Fórum több mint 800 vállalat és 673 millió munkavállaló körében végzett kutatásából.
A mesterséges intelligencia várhatóan a változás egyik fő hajtóereje lesz, és a fenntarthatósági szakemberek és az üzleti intelligenciaelemzők mellett az egyik leggyorsabban növekvő ágazat.
A kutatás szerint 2027-ig akár 69 millió új munkahely is létrejöhet.
Európa termelékenysége még jobban központosul?
A McKinsey tanácsadó cég Future of Work in Europe című tanulmánya szerint 2030-ra 94 millió európai munkavállalónak lesz szüksége átképzésre az automatizálás fejlődése miatt.
A McKinsey meghatározta azokat az ágazatokat is, amelyekben az automatizálás által potenciálisan kiszoruló munkahelyek aránya Európában a legmagasabb: a szálláshely- és vendéglátóipar (94%), a művészeti ágazat (80%), a nagy- és kiskereskedelem (68%), az építőipar (58%), valamint a szállítás és raktározás (50%).
"Bár a hanyatló szakmákban dolgozók egy része képes lehet hasonló típusú munkát találni, 2030-ig 21 millió embernek kell foglalkozást váltania" - áll a tanulmányban, amely szerint a legtöbbjüknek nincs felsőfokú végzettsége.
A Világgazdasági Fórum kutatása szerint azonban az elkövetkező években más területeken is jelentős munkahely-növekedés várható, mintegy 69 millió új álláshelyet jöhet létre.
Európában ezek a munkahelyek valószínűleg egyenlőtlenül oszlanak majd el.
A McKinsey szerint az európai munkavállalók akár 40%-a is olyan régiókban találhatja magát, ahol zsugorodik a munkaerőpiac.
A jelentés azt javasolja, hogy ösztönözni kellene a távmunkát "a vállalatoknak nyújtott támogatásokkal és a digitális infrastruktúra kiépítésével", hogy ezek a régiók talpon maradjanak.
Európa termelékenysége jelenleg erősen néhány munkaerőpiacra koncentrálódik, például Amszterdamban, Koppenhágában, Londonban, Madridban, Münchenben és Párizsban.
Ezekben a városokban Európa lakosságának csupán 20%-a él, de a jelentés szerint 2007 és 2018 között az európai GDP-növekedés 43%-át, a nettó munkahelyek 35%-át és a népességnövekedés 40%-át adták.
Másrészt 438 zsugorodó régió van Kelet- és Dél-Európában, amelyek a népesség 30%-át adják, "csökkenő munkaerővel, idősödő lakossággal és alacsonyabb iskolázottsággal".