"Az uniós költségvetés nem lehet a kamatlábak foglya úgy, hogy ez a programjaink visszafogásával jár"- mondta Victor Negrescu, az EP szociáldemokrata alelnöke.
HIRDETÉS
Az európai parlamenti képviselők szerdán elutasították az EU Tanácsa által javasolt 1,52 milliárd eurós csökkentést az olyan kulcsfontosságú uniós programoknál, mint az Erasmus+ hallgatói mobilitási program és a Horizont Európa kutatási program, és több finanszírozást követeltek.
"A költségvetés megnyirbálásával nem leszünk képesek teljesíteni [a polgárok igényeit]" - mondta Victor Negrescu román szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, a téma előadója Strasbourgban, hozzátéve, hogy az uniós költségvetésnek némi rugalmasságra is szüksége van ahhoz, hogy az elkövetkező években előre nem látható eseményeket finanszírozni tudjon.
A plenáris szavazás megerősítette a Parlament elfogadott álláspontját a 2025-ös költségvetésről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyekre a következő három hétben kerül sor, és amelyekkel kapcsolatos első találkozó a Tanács és a Bizottság képviselői között november 5-én lesz.
A tárgyalások valószínűleg heves politikai csatározásba torkollnak majd a Parlament és a Tanács között a járvány utáni helyreállítási alapok kamatainak kifizetéséről, amelyek a 2021-re vonatkozó eredeti becslések óta meredeken emelkedtek.
"Az uniós költségvetés nem lehet a kamatlábak foglya úgy, hogy ez a programjaink visszafogásával jár" - érvelt Negrescu, miközben a Parlament azt követelte, hogy az EU többéves költségvetéséből fel nem használt forrásokat a polgárok szükségleteinek finanszírozására fordítsák, ahelyett, hogy a pénzt a szokásos módon visszautalnák a fővárosoknak.
A tagállamokat képviselő, az óvatosságot és a pénzügyi fegyelmet preferáló Tanács azonban egyes uniós programok csökkentését szorgalmazza.
"A Tanács nem tudná elfogadni a Parlament álláspontjához benyújtott összes módosító indítványt, ha azokat megszavaznák" - figyelmeztette kedden Banai Péter, a költségvetési tárgyalásokért felelős pénzügyi államtitkár az elnökség nevében a képviselőket, hozzátéve, hogy az EU-nak világosan különbséget kell tennie "a fontosabb és kevésbé fontos kérdések" között.
"Sajnos nem hallottam a kiegészítő finanszírozás forrásáról. Nem a tagállamok, hanem az európai adófizetők fizetik a többletkiadások többletköltségeit. Adóemelést akarunk? Növelni akarjuk az Európai Unió eladósodását?" - tette fel ezután a kérdést a plenáris ülésen az államtitkár.
A Parlament és a Bizottság álláspontja a kohézió, a mezőgazdaság, a határvédelem, a humanitárius segítségnyújtás és a védelem terén közeledik egymáshoz, de Johannes Hahn leköszönő költségvetési biztos is elismerte, hogy a Parlament számos program érvényesítésére tett javaslatot.
"Az előterjesztett módosítások egyértelmű rangsorolására, valamint mindkét fél részéről engedményekre lesz szükség, és a megbeszéléseknek azokra a programokra kell összpontosítaniuk, ahol értelmes kiigazítások történhetnek" - mondta Hahn.
Mivel mindhárom intézmény álláspontja világos, a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak november 18-ig kell megállapodnia, hogy az év végéig zöld utat kapjon a költségvetés.