Emberi jogi szervezetek szerint a visszaküldési központok nem jelentenek megfelelő megoldást a menedékkérők sorsának rendezésére.
Az európai politikában egyre nagyobb teret nyer annak gondolata, hogy a bevándorlókat az Európai Unión kívül kellene tartani. Az EU- csúcstalálkozón a múlt héten mintegy tíz tagállam támogatta, hogy úgynevezett visszaküldési központokat hozzanak létre. Az Európai Bizottság elnöke a projektet a migrációs kérdések kezelésének egyik „innovatív módjaként” mutatta be.
Ursula von der Leyen azonban elismerte, hogy nincs mindenre válasz.
„A visszaküldési központok körüli vita azoknak egy csoportját érinti, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni. Ezzel összefüggésben kerültek szóba ezek a központok. Nyitott kérdés, hogy meddig maradhatnak ott az emberek? Mit teszünk például, ha a visszatérés nem lehetséges? Tehát, ez nem hétköznapi téma, de megvitattuk" – magyarázta a Bizottság elnöke.
A javaslat vitát váltott ki a tagállamok között, Spanyolország nem titkoltan ellenzi. Egyes elemzők úgy vélik, hogy bár a politikai akarat megvan e központok létrehozására, a jogi megvalósítás számos problémát fog okozni.
Sergio Carrera, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) elemzője:
„A jogi, gyakorlati és technikai akadályok miatt a végén csak fogva tartási központok lesznek belőlük. Az embereket nem lehet jó okkal visszaküldeni a származási vagy tranzitországokba, mivel ez az emberi jogok mélyreható megsértésével járna, és ellentétes lenne az alkotmányos garanciákkal is, miszerint mindenkinek hozzáférést kell biztosítani az igazságszolgáltatáshoz és az ügyének egyéni elbírálásához.”
Az emberi jogi szervezetek kongatják a vészharangot. Úgy vélik, hogy a következmények fájdalmasak lesznek a menedékkérők számára.
"Minden alkalommal, amikor a gyakorlatban ilyen rendszert láttunk, elhúzódó döntőbírói feszültséget tapasztaltunk. Láttuk, hogy embereket elválasztottak a családjuktól. Láttunk elviselhetetlen jogi bizonytalanságban élő embereket, gyerekeket és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat, akik kikerültek a rendszerből. Láttunk embereket, akiket az a veszély fenyeget, hogy visszaküldik őket a veszélybe és az üldöztetésbe. És láttunk olyan embereket, akiktől megtagadták a menedékjogot az EU-ban előírt összes jogi biztosítékkal együtt” – mondja Olivia Sundberg Diez, az Amnesty International menekültügyi szószólója.
A Bizottság elnöke azt mondja, le akarja vonni a tanulságokat az Olaszország és Albánia között 2023-ban aláírt megállapodásból. Az előírja, hogy az olasz parti őrség által elfogott felnőtt férfiakat a balkáni országba küldjék. De amint a múlt héten életbe lépett, az egyezmény máris zsákutcába jutott: egy olasz bíróság úgy döntött, hogy érvényteleníti az első tizenkét menekült átadását.