Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Nem hozott nagy változást a montenegrói népszámlálás eredménye

Zászlók lobogtak félárbocra eresztve a támadás helyszíne előtt a montenegrói Podgoricától mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő Cetinjében szombaton, 2022. augusztus 13-án.
Zászlók lobogtak félárbocra eresztve a támadás helyszíne előtt a montenegrói Podgoricától mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő Cetinjében szombaton, 2022. augusztus 13-án. Szerzői jogok  Risto Bozovic/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Risto Bozovic/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Írta: Emma De Ruiter
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A korábban többször elhalasztott népszámlálás eredménye alapján ugyan többen vallották magukat szerbnek, mint korábban, még mindig a magukat montenegróinak vallók vannak többen az országban.

Montenegróban a lakosság 41% vallja magát montenegrói nemzetiségűnek, 33% pedig szerbnek. Ez derül ki a tavaly decemberi népszámlálás eredményéből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.

A legutóbbi, 2011-es népszámláláshoz képest nagyjából 4 százalékkal kevesebben vallották magukat montenegróinak, és körülbelül ugyanennyivel többen szerbnek.

A legutóbbi népszámlálás alapján a montenegróinak további 9,5 százaléka bosnyák, 5 százaléka albán, 2 százaléka orosz.

Miroslav Pejović, a Monstat igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Montenegrónak 623 633 lakosa van, akiknek állandó lakóhelyük van az országban, valamint 44 017 olyan állampolgár, aki külföldön dolgozik, él vagy tanul.

Eközben mások az arányok a beszélt nyelvnél. Montenegró lakosságának többsége - 43,18 százaléka - a szerb nyelvet beszéli. Ezt követi a montenegrói nyelv, amelyet 34,52 százalék beszél, és a bosnyák nyelv, amelyet 6,97 százalék beszél.

A népszámlálás előtt a montenegrói hatóságok attól tartottak, hogy a lakosság több mint fele szerb nyelvűnek fogja megnevezni magát, így a balkáni országban újra be kell majd vezetni a hivatalokban és az iskolákban a szerb nyelv hivatalos használatát.

A kis balkáni ország etnikai összetétele régóta érzékeny kérdés, a népszámlálási eredmények gyakran hatalmas vitákat váltanak ki a magukat szerbnek illetve montenegróinak valló politikusok között. És bár Szerbia és Montenegró viszonya viszonylag jó, az etnikai feszültségek tartósan jelen vannak a Nyugat-Balkánon.

Miroslav Doderović, a Podgoricai Egyetem filozófia-professzora tavaly az Euronewsnak azt mondta: a népszámlálást szerbbarát politikai pártok kezdeményezték, nem annyira burkolt céljuk pedig az volt, hogy az általuk várt kimenetel olyan politikai fegyvert ad a kezükbe, amellyel alkotmányos változást tudnak kikényszeríteni, és ezzel a szerb kisebbség és a szerb nyelv státuszát meg tudják változtatni Montenegróban.

Montenegró 2006-ban nyerte el állami függetlenségét Szerbiától. 2023-ban EU- és szerbbarát politikai pártok koalíciója került hatalomra, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy az ország uniós csatlakozását felgyorsítsa.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Tíz embert, köztük két gyermeket lőtt le egy fegyveres férfi Montenegróban

Balkán-EU csúcsot rendeztek Berlinben

Drónok, ügynökök, szabotázs: Európa visszavág Oroszországnak a hibrid háborúért