Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Nem hozott nagy változást a montenegrói népszámlálás eredménye

Zászlók lobogtak félárbocra eresztve a támadás helyszíne előtt a montenegrói Podgoricától mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő Cetinjében szombaton, 2022. augusztus 13-án.
Zászlók lobogtak félárbocra eresztve a támadás helyszíne előtt a montenegrói Podgoricától mintegy 30 kilométerre nyugatra fekvő Cetinjében szombaton, 2022. augusztus 13-án. Szerzői jogok  Risto Bozovic/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Risto Bozovic/Copyright 2022 The AP. All rights reserved.
Írta: Emma De Ruiter
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

A korábban többször elhalasztott népszámlálás eredménye alapján ugyan többen vallották magukat szerbnek, mint korábban, még mindig a magukat montenegróinak vallók vannak többen az országban.

HIRDETÉS

Montenegróban a lakosság 41% vallja magát montenegrói nemzetiségűnek, 33% pedig szerbnek. Ez derül ki a tavaly decemberi népszámlálás eredményéből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.

A legutóbbi, 2011-es népszámláláshoz képest nagyjából 4 százalékkal kevesebben vallották magukat montenegróinak, és körülbelül ugyanennyivel többen szerbnek.

A legutóbbi népszámlálás alapján a montenegróinak további 9,5 százaléka bosnyák, 5 százaléka albán, 2 százaléka orosz.

Miroslav Pejović, a Monstat igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Montenegrónak 623 633 lakosa van, akiknek állandó lakóhelyük van az országban, valamint 44 017 olyan állampolgár, aki külföldön dolgozik, él vagy tanul.

Eközben mások az arányok a beszélt nyelvnél. Montenegró lakosságának többsége - 43,18 százaléka - a szerb nyelvet beszéli. Ezt követi a montenegrói nyelv, amelyet 34,52 százalék beszél, és a bosnyák nyelv, amelyet 6,97 százalék beszél.

A népszámlálás előtt a montenegrói hatóságok attól tartottak, hogy a lakosság több mint fele szerb nyelvűnek fogja megnevezni magát, így a balkáni országban újra be kell majd vezetni a hivatalokban és az iskolákban a szerb nyelv hivatalos használatát.

A kis balkáni ország etnikai összetétele régóta érzékeny kérdés, a népszámlálási eredmények gyakran hatalmas vitákat váltanak ki a magukat szerbnek illetve montenegróinak valló politikusok között. És bár Szerbia és Montenegró viszonya viszonylag jó, az etnikai feszültségek tartósan jelen vannak a Nyugat-Balkánon.

Miroslav Doderović, a Podgoricai Egyetem filozófia-professzora tavaly az Euronewsnak azt mondta: a népszámlálást szerbbarát politikai pártok kezdeményezték, nem annyira burkolt céljuk pedig az volt, hogy az általuk várt kimenetel olyan politikai fegyvert ad a kezükbe, amellyel alkotmányos változást tudnak kikényszeríteni, és ezzel a szerb kisebbség és a szerb nyelv státuszát meg tudják változtatni Montenegróban.

Montenegró 2006-ban nyerte el állami függetlenségét Szerbiától. 2023-ban EU- és szerbbarát politikai pártok koalíciója került hatalomra, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy az ország uniós csatlakozását felgyorsítsa.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Tíz embert, köztük két gyermeket lőtt le egy fegyveres férfi Montenegróban

Balkán-EU csúcsot rendeztek Berlinben

Sajtdiplomácia: hogyan küzd a francia külügyminisztérium saját ismertségéért?