Politikai acsarkodás közepette kezdődik a népszámlálás Montenegróban

Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök-jelölt a parlament ülésén Podgoricában 2023. október 30-án
Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök-jelölt a parlament ülésén Podgoricában 2023. október 30-án Szerzői jogok Boris Pejovic/MTI/MTI
Írta: euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A montenegrói hatóságok attól tartanak, hogy a népszámláson résztvevő lakosság több mint a fele szerb nyelvűnek fogja megnevezni magát, így a balkáni országban újra be kell majd vezetni a hivatalokban és az iskolákban a szerb nyelv hivatalos használatát.

A népszámlálás rendezése miatt újra fellángoltak az etnikai viták Montenegróban: a 600 ezres nyugat-balkáni állam lakosságának 29 százaléka szerb etnikumú, de a jugoszláv múlt miatt nemcsak a szerb kisebbség beszéli itt a szerb nyelvet életvitelszerűen, a montenegróiak 43 százaléka a szerbet beszéli (az utolsó, 2011-ben tartott népszámláláson a lakosok 45 százaléka montenegrói nyelvűnek, 29 százaléka pedig szerb nyelvűnek mondta magát). Az etnikai-nyelvi választóvonalak nagyon kényesek az országban, a helyzet komplexitását beszédesen jelzi, hogy több montenegrói nacionalista politikus is szerb nyelven beszél.

HIRDETÉS

Miroslav Doderović, a Podgoricai Egyetem filozófia-professzora az Euronews-nak elmondta: a népszámlálást szerbbarát politikai pártok kezdeményezték, nem annyira burkolt céljuk pedig az volt, hogy az általuk várt kimenetel olyan politikai fegyvert ad a kezükbe, amellyel alkotmányos változást tudnak kikényszeríteni, és ezzel a szerb kisebbség és a szerb nyelv státuszát meg tudják változtatni Montenegróban.

A montenegrói nacionalista erők amiatt aggódnak, hogy az országban amúgy is erős oroszbarát propaganda-tevékenység felerősíti a helyi polgárok körében azt az elhatározást, hogy szerb nyelvűnek vallják magukat a kérdezőbiztosok előtt.

Nikola Rakočević, az ellenzéki Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) parlamenti képviselője rendkívül furcsának tartotta, hogy a cenzus megkezdődése előtt Aleksandar Vučić szerb elnök azt nyilatkozta, hogy a montenegrói népszámláláshoz kulcsfontosságú érdeke fűződik Szerbiának.

A népszámlálást 2021 óta már négyszer halasztották el, most eredetileg november elsején kezdték volna el, de technikai problémák, illetve az ellenzéki pártok bojkottja miatt újra későbbre halasztották. A podgoricai parlament november 27-én megszavazta, hogy november 30-án kezdődjön a cenzus, de az ellenzék újra keresztbe feküdt. Milojko Spajic kormányfő teljesítette az ellenzék kérését, garanciát adott a rendezés átláthatóságára, mert mint mondta, el akarják kerülni, hogy a montenegrói társadalom teljesen polarizálódjon.

Montenegró 2006-ban nyerte el állami függetlenségét Szerbiától. 2023-ban EU- és szerbbarát politikai pártok koalíciója került hatalomra, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy az ország EU-csatlakozási folyamatát felgyorsítsa.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Viszályt szít a népszámlálás Montenegróban

Konkrétumokat vár az EU-tól Montenegró leköszönő kormányfője

Európa-barát kormány nyerte a montenegrói választást