Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy egyre nagyobb humanitárius katasztrófa fenyeget a Közel-Keleten, miután izraeli szárazföldi csapatok bevonultak Libanonba. Ivo Freijsen, az ENSZ Menekültügyi Hivatalának libanoni képviselője az Euronewsnak adott interjújában úgy véli, hogy Európát menedéknek tekintik.
HIRDETÉS
„Logisztikailag, biztonsági szempontból nem könnyű máshová menni, csak Libanonon belül lehet menekülni, vagy Szíriába menni. Egyébként az lenne a lehetőség, hogy Ciprusra, Európába menjenek hajóval” - magyarázta Ivo Freijsen, az ENSZ Menekültügyi Hivatalának libanoni képviselője.
„Ez logisztikai szempontból nehéz és kevésbé biztonságos. És sokak számára rendkívül drága is. Hallottam olyan nevetségesen magas árakról, amelyeket az embereknek most kell fizetniük, hogy hajóra szálljanak Európa felé” - tette hozzá.
A keddi izraeli szárazföldi behatolás tíz napon át tartó légicsapásokat követően történt, amelyek az ország hatóságai szerint már egymillió embert (az ország lakosságának mintegy 20 százalékát) kényszerítettek lakóhelyük elhagyására Libanonban.
Libanon 1,5 millió szíriai menekültnek ad otthont, törékeny a politikai és gazdasági helyzet, és ideiglenes kormánya van.
De annak ellenére, hogy a szomszédos Szíriát 2011-ben kezdődött polgárháború sújtja, sok szíriai és maguk a libanoniak is ott keresnek menedéket.
„A pozitívum az, hogy a szíriai kormány megkönnyíti a belépést, és gyorsabb a határátkelés, rövidebbek a sorok” - magyarázta a képviselő, aki szerint az ügynökség és a Vörös Félhold a határnak azon az oldalán próbálnak reagálni.
Sürgősen 425 millió dollárra van szükség
Annak ellenére, hogy számos segélyszervezet van jelen Libanonban, amelynek utolsó nagyobb háborúja 2006-ban zajlott Izraellel (egy hónap alatt mintegy 1000 halálos áldozatot követelt), a pénzügyi források szűkösek.
A nemzetközi közösség támogatását drámaian meg kell növelni az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra biztosítása érdekében.
„Tavaly október 7. (a Hamász Izrael elleni támadása) óta nagyobb mértékű segítségre készülünk, de nincs elég forrás. Minden programunknak és sok más szervezetnek is pénzre van szüksége” - mondta Ivo Freijsen.
„A hét elején a kormánnyal közösen felhívást tettünk közzé, mert sürgősen szükségünk van 425 millió dollárra, számos ágazatban, minden ügynökségre vonatkozóan” - tette hozzá.
Az Európai Bizottság vasárnap bejelentette, hogy további 10 millió eurót bocsát rendelkezésre humanitárius segélyként. Az Európai Unió többször felszólított a gázai és most a libanoni tűzszünetre, de a további diplomáciai nyomásgyakorlás elengedhetetlen.
„Nincs befolyásunk ezen a területen. Humanitárius dolgozóként csak jelezni tudjuk, hogy milyen következményei lesznek annak, ha nem születnek döntések, és nem változnak a dolgok. És ha ez a helyzet, akkor fel kell készülnünk egy egyre nagyobb és bizonytalanabb humanitárius katasztrófára” - figyelmeztetett a humanitárius tisztviselő.
Mi van, ha a konfliktus elhúzódik?
Az izraeli hadsereg azt nyilatkozta, hogy a libanoni szárazföldi művelet célja a Hezbollah által a határon túli - izraeli - állampolgárok megtámadására használt infrastruktúra megsemmisítése, és hogy nem terveznek nagyobb műveletet.
Irán keddi rakétacsapása Izrael ellen azonban egy újabb lépés a konfliktus eszkalálódásában. A segélyszervezetek számára a tél közeledte sokkal bonyolultabbá teheti a műveleteket.
„Hatalmas mennyiségű munkát kell elvégezni annak érdekében, hogy az embereknek megfelelő szállást és más alapvető dolgokat, például élelmet, vizet és így tovább, biztosítsunk. Hatalmas kihívások előtt állunk az egészségügyben, beleértve a mentális egészségügyi ellátást is. A tél kihívást jelent majd, különösen a menedékhelyek szempontjából, ezért közösen kell elkezdenünk gondolkodni a hosszabb távú következményeken” - figyelmeztetett.