Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader

Hogyan őrizhető meg a Duna biológiai sokfélesége

Együttműködésben athe European Commission
Hogyan őrizhető meg a Duna biológiai sokfélesége
Szerzői jogok  euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Aurora Velez
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Laboratóriumban vizsgált mikroműanyagok, a tokhalakat érő stressz elemzése – egyeben mellett ezeket is vizsgálja a REXDAN nevű európai projekt, hogy az információk révén megfelelő döntések születhessenek a Duna védelmében.

A Duna az Európai Unió leghosszabb folyója, amely 10 országon folyik keresztül. Vajon milyen hatással van az emberi tevékenység erre a kényes folyami ökoszisztémára? Hogyan védhető meg a biológiai sokféleség?

Ennek felderítésével foglalkozik a REXDAN, egy olyan európai kutatási projekt, amelynek laboratóriumai a szárazföld mellett a kontinens legnagyobb, mérésekre használt hajóján találhatók. A Smart Regions stábja a programban résztvevő szakembereket kérdezte.

"A légkör minőségét vizsgáljuk tizenöt kilométeres távolságig; a víz minőségét, a bióta minőségét, ami mindent jelent, ami él, a mikroszkopikus dolgoktól a nagy állatokig. Tudni akarjuk, mi történik itt, milyen veszélyek fenyegetik a tágabb ökoszisztémát, mondta a REXDAN projektigazgatója," Lucian Georgescu.

A Duna-delta egy bioszféra-rezervátum. A klímaváltozás és az emberi tevékenység hatással van a vizek, az üledékek és az ökoszisztémák állapotára.

Az európai REXDAN projekt olyan szakembereket hoz össze a szárazföldön és a vízen, mint Ștefan Petrea. Ő a stresszt vizsgálja 4 olyan tokhalfajnál, amelyek közül hármat már kihalás fenyeget.

"Napjainkban számos új szennyezőanyag jelenik meg, és nem igazán tudjuk, hogy melyik milyen hatással vannak a tokhalakra. A cél egy olyan komplex és integrált elemzési keretrendszer létrehozása, amely segítségként szolgál a döntéshozók számára, hogy megfelelő megoldást alkalmazzanak a veszélyeztetett fajok védelmében," magyarázta a kutató.

Nemzetközi vizeken jártunk Ukrajna, Moldávia és Románia között. Az ott dolgozó román kutatók mintákat vesznek, amelyeket a hajó fedélzetén lévő 9 laboratóriumban, illetve a galaci UGAL Egyetemen lévő másik 9 REXDAN-laboratóriumban vizsgálnak meg, például a vízben lévő mikroműanyagokat.

"A mikroműanyagok más szennyező anyagok, például fémek, gyógyszeripari vegyületek, peszticidek és egyéb kórokozók szállítóvektorainak tekinthetők. Becsléseink szerint a Duna évente mintegy 50 tonna mikroműanyagot szállít keresztül Románia területén. Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra 30%-kal csökkentse a mikroműanyag-szennyezést," mondta a kutatásban részt vevő Màdàlina Càlmuc.

A REXDAN teljes költségvetése meghaladja a 19,5 millió eurót, amelynek 85%-át az EU kohéziós alapja finanszírozza, a többi 15%-ot pedig a résztvevő országok adják hozzá. Csak Romániában a Duna 6 millió ember számára biztosít folyóvizet.

"Ez a víz az élet. Szennyezett vízzel az élet bonyolultabb és nehezebb. Magunkért tesszük mindezt, mert a mostani szennyezés tíz év múlva hatással lesz az emberek egészségére," hívta fel a figyelmet a projektigazgató.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Tisztább lett a Duna, ezért nyárra két új strandja is lesz Budapestnek, de még nem dőlt el, hogy hol