A több mint kétmilliós közép-németországi tartományban szeptember 1-én tartanak parlamenti választásokat és az előrejelzések szerint az Alternatíva Németországért (AfD) a szavazatok több mint 30 százalékát szerezheti meg.
HIRDETÉSAz eddig kormányzó úgynevezett jelzőlámpa koalíció mindössze 10 százalékra számíthat, ez is jól mutatja, hogy ebben a tartományban is az elégedetlenségből fakadó proteszt szavazásról van szó. A második helyen a kereszténydemokraták futhatnak be.
Az AfD szekerén feltételezhetőleg nagyot lendített, hogy egy héten belül két késes támadás is volt Németországban. Solingenben ráadásul egy szíriai menekült volt az elkövető.
A türingiai szervezetet az AfD egyik erős embere, Björn Höcke vezeti, aki idegenellenes kirohanásaival szerzett magának hírnevet. Egyszer például azt mondta, hogy ,,hiba lenne Hitlert abszolút gonoszként beállítani", ezzel azt sugallva, hogy a holokausztért felelős diktátornak voltak jó ötletei is.
Ezen felül Höckét már kétszer ítélték el tiltott náci szlogenek kántálásáért. Legutóbb júliusban a hallei bíróság találta bűnösnek, amiért a 2023-as kampányban a ,,Németországért mindent!" szólamot hangoztatta. Ez volt Adolf Hitler egyik jelmondata a villámháború során.
Sőt 2019-ben egy bíróság azt is kimondta, hogy nem számít rágalmazásnak, ha valaki leneonácizza a politikust, mivel nyilvánosan elérhető nyilatkozatai alapján ez alátámasztható.
Ezek a botrányok mégsem tántorították el a szavazókat és szinte biztosra vehető, hogy ő lesz az AfD történetének első tartományi miniszterelnöke.
Vasárnap Szászországban is választásokat tartanak, és bár itt az AfD nem számít esélyesnek, a támogatottsága jóval magasabb az országos átlagnál. Nem csoda, hiszen a volt keletnémet részeken (NDK) az emberek sokkal nyitottabbak a szélsőségekre, így az AfD populizmusára is. Itt maga a párt is radikálisabb elveket vall. A német belföldi hírszerzés az országos szervezetet ,,szélsőjobboldalhoz közeledőnek" míg a szászországit ,,radikálisnak" kategorizálta.
Nem lehet karanténba zárni
A hagyományos pártok most arról győzködik egymást, hogy egyikőjük se lépjen koalícióra az AfD-vel Türingiában. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint se a Zöldek, se a liberálisok (FDP) nem fogják elérni az 5 százalékos küszöböt, így kiesnek a parlamentből, sőt a szociáldemokraták (SPD) is épphogy átugorhatják a lécet. Így a CDU nemigen számíthat hagyományos koalíciós partnereire.
A tartományban még két szélsőbaloldali párt mondható erősnek. A Bal és a BSW együtt akár 32 százalékot is szerezhetnek, ők viszont hagyományosan rossz viszonyt ápolnak a korábbi kormánypártokkal.
A kereszténydemokraták elnöke is érzi ezt a veszélyt.
,,A középen álló demokratikus pártok lassan elveszítik a választók bizalmát" - kongatta meg a vészharangot Friedrich Merz egy keddi sajtótájékoztatón.
A CDU-nak egyetlen lehetősége maradt: egy kisebbségi kormányt összegründolni, amely minden ügyhöz külön-külön toboroz majd szélsőjobboldali és szélsőbaloldali támogatókat. Elvégre az AfD nem egyszer szavazott már együtt a kereszténydemokratákkal szövetségi és tartományi szinten egyaránt. Ráadásul az utóbbi években kormányzó Bodo Ramelow is kisebbségben volt a türingiai törvényhozásban.
Brüsszel már régóta rossz szemmel nézi a szélsőjobb előretörését, és a Jacques Delors Központ elemzése szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az Európai Bizottság indítványozni fogja a jogállami mechanizmus lefolytatását Türingiával szemben. Ezt mindeddig csak Magyarország ellen tették meg.