A világűr a maga módján zsúfoltnak mondható, mivel egyre több műhold repül úgynevezett alacsony Föld körüli pályán, azaz körülbelül 1000 kilométeres magasságban a Föld felett.
HIRDETÉS
A műholdak funkciója egyre nő, épp ezért növekszik a számuk is, a meteorológiai és a katonai célú műholdak például távoli helyek internetellátására is használhatók.
Gisela Süss, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa az Euronewsnak azt mondta, hogy "az űrverseny egyre csak nő", és hogy adataik szerint mintegy 12500 műhold van Föld körüli pályán.
Süss június 24-25-én Brüsszelben megrendezett Európai Űrfórumon azt mondta, hogy most már a magáncégek számára is megéri, hogy műholdakat küldjenek az űrbe, példaként pedig olyan projektekre utalt, mint a SpaceX Starlink, vagy az Amazon Kuiper nevű projektje.
Egyre több a szemét a Föld körüli pályán
Probléma akkor jelentkezik, amikor a gépek leállnak, meghibásodnak vagy összeütköznek egy objektummal. Korábban a műholdak nem voltak védettek az ilyen típusú incidensek ellen (például azért, mert nehéz volt módosítani az útvonalukat), a vállalatok pedig igyekeznek minimalizálni a kockázatot. "Minden műholdunk aktív meghajtórendszerrel fog rendelkezni, ami azt jelenti, hogy képesek leszünk úgy manőverezni, hogy elkerüljük az ütközést" - magyarázza Jordi Casanova, az Amazon Kuiper projektjének munkatársa. Hozzátette, hogy a műholdak "egy különleges típusú pajzzsal rendelkeznek majd, hogy egy kisebb ütközés esetén a műhold elemei védve legyenek".
Az említett intézkedés az egyik, mely egy olyan probléma enyhítésére szolgál, ami az Európai Űrügynökség szerint veszélyezteti jövőnket az űrben, jelenleg ugyanis 2700, már nem működő eszköz van a Föld körüli pályán. Ehhez jön még az űrszemét, mely régi műholdak részeiből vagy más, emberek által létrehozott és az űrbe kilőtt anyagokból áll. Az ESA mintegy 35 000 űrszemétdarabot figyel, bár becslések szerint több millió, tíz centiméternél kisebb méretű szemétről van szó, melyek
- egyrészt nagy sebességgel keringenek,
- másrészt más eszközökkel ütközhetnek, és kárt tehetnek bennük.
Szétszóródásuk megakadályozása érdekében az ügynökség elindította a "nulla hulladék charta" elnevezésű programot, melynek Süss szerint a célja, hogy 2030-ra zéró hulladékot hagyjanak az űrben. Hozzátette: a terv "nem kötelező érvényű".
Az ESA egyéb intézkedéseket is hozott a már nem működő műholdak pályaelhagyására, például egy robotot, amely befogja őket.
Űrjogi kérdések az EU-ban
Az űrkutatást eddig több európai parlamenti képviselő és szakértő is "vadnyugatként" definiálta. Az Európai Bizottság azonban már évekkel ezelőtt nekilátott, hogy szabályozza, mi történik a Földön kívül.
Megszületett az igény arra, hogy az űrre vonatkozó jogszabályokat hozzanak létre, amit Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa "valódi egységes piacnak" nevezett. Több uniós országnak, például Németországnak és Franciaországnak már van űrtörvénye, de Brüsszel a következő hónapokban fogja előterjeszteni az első európai űrtörvényt.
A törvényjavaslatot a tervek szerint idén tavasszal mutatták volna be, de ezt elhalasztották. Az Európai Bizottság szerint a javaslat három pillért vesz majd figyelembe, köztük a műholdas navigáció biztonságát, az uniós infrastruktúrák kibertámadásokkal szembeni védelmét és az európai űrágazatnak, mint "a szolgáltatások egyik fő támogatójának" fejlesztését.