Az már most biztosnak látszik, hogy az európai választások ezúttal Franciaországban is inkább a belpolitikáról, mint az uniós ügyekről szóltak.
Sokféle narratíva látott napvilágot Emmanuel Macron francia elnök döntéséről, amivel feloszlatta a parlamentet és előrehozott választást írt ki. Macront egyesek bátornak, mások vakmerőnek tartják. Éric Maurice, a Centre for European Policy Studies elemzője szerint az biztos, hogy lépnie kellett, miután pártja nagy vereséget szenvedett a szélsőjobboldaltól az EP-választáson.
„Macron így megpróbálhatja elkerülni a politikai bizonytalanság, a gyengeség három évét. Ahogy mondta, világos választás van szükség, de lehet, hogy ez az ő érdekeivel ellentétes lesz. Lehet, hogy a világos választás a szélsőjobboldali többség lesz. Ez nyilván probléma lenne Franciaországnak és az EU-nak" - magyarázta Maurice.
A belpolitikáról szól az EP-választás is
Franciaországban az európai választás sokkal inkább szólt a belpolitikáról, mint az uniós ügyekről. Ez pedig egyáltalán nem egyedi jelenség, más uniós tagállamokban is hasonló volt a helyzet.
„A szélsőjobb a választási vitában ráerősített erre a kapcsolatra. És ők voltak azok is, akik előrehozott választásokra szólítottak fel arra az esetre, ha ők kapnák a legtöbb mandátumot. Az uniós és a nemzeti szint összemosódása veszélyes, mert az EP-ben meghozott döntéseknek sokszor semmi közük a francia politikához" - mondta Sophia Russak elemző.
Az előrehozott választást június 30-án és július 7-én tartják. Az eredmény belpolitikai szempontból kulcsfontosságú lesz, de az uniós tisztviselők megválasztását várhatóan nem befolyásolja majd.