A hollandiai exit pollok szerint nagyot erősödött Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja, és fej-fej mellett halad a balközép szövetséggel az EP-választásokon.
HIRDETÉS
Az Ipsos I&O által végzett utolsó exit poll szerint a Zöldek-Baloldal-Munkáspárt szövetség nyolc helyet szerezhet a parlamentben, Wilders Szabadságpártja (PVV) pedig várhatóan hetet, azaz hattal többet, mint a 2019-es választásokon.
A PVV győzelmét a radikális jobboldal lehetséges választási győzelmének jeleként értékelik az egész Európai Unióban.
A szavazóhelyiségekben azonban vegyes érzelmek alakultak ki Wildersszel és jobboldali politikájával kapcsolatban.
"Ezek a választások megmutatták, hogy az embereknek elegük van a jelenlegi rendszerből, ezért változtatni kell a dolgokon, de nem hiszem, hogy Wilders víziója a helyes" - mondta egy szavazó, Darpan van Kuik.
"Ebben a pillanatban számomra az lenne a legjobb megoldás, ha őt (Wilderst) támogatnánk. Nézze, őt is korlátozza a nemzeti alkotmány, ennél többet nem tehet" - mondta Sradhanand Sital.
Wilders maga is ünnepelt az X-en közzétett posztjában, a PVV pártját "a legnagyobb győztesnek" nevezve.
Örült az exit pollnak Hollandiában a Zöld-Baloldali-Munkáspárti szövetség is, hiszen az ő listájukról juthat be a legtöbb, nyolc hollandiai képviselő az Európai Parlamentbe.
"A hollandiai Európa-párti szövetség nagyon jól szerepelt ezen a választáson, ami egyértelmű jelzés Európa többi része számára, hogy nincs szükség a radikális jobboldallal való együttműködésre. Az a feltételezés, hogy a radikális jobboldal elsöprő győzelmet arat ezen a választáson, nem vált valóra Hollandiában," fogalmazott a baloldali lista vezetője, Frans Timmermans, aki jelenleg az Európai Bizottság egyik alelnöke.
Bár a zöldek, a szocialisták és a munkáspártiak közös listán indultak, Brüsszelben szétválnak majd az útjaik, hiszen 3 különböző pártcsaládhoz tartoznak.
A PVV hat hónappal ezelőtt sokkolta Európát azzal, hogy a holland nemzeti parlament legnagyobb pártjává vált, és Wilders most erre a népszerűségre akar építeni, és meg akarja adni az alaphangot a blokk nagy része számára, arra szólítva fel, hogy a hatalom visszakerüljön a nemzeti fővárosokba Brüsszelből, hogy a tagállamok nagyobb önállósággal rendelkezzenek olyan kérdésekben, mint például a migráció.
A blokk számos kemény jobboldali pártjához hasonlóan azonban Wilders is nagyobb hatalmat akar szerezni az Európai Parlamentben, állítólag azért, hogy belülről gyengíthesse az uniós intézményeket.
Wilders a múltban már felszólította Hollandiát, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan lépjen ki az EU-ból, de pártjának a csütörtökön kezdődő választásokra vonatkozó kiáltványában nem tesz említést az úgynevezett Nexitről. Ehelyett arra buzdítja a választókat, hogy támogassák a PVV-t, hogy az belülről változtathassa meg az EU-t, hasonlóan számos más radikális jobboldali párt tervéhez szerte a blokkban.
"Erős jelenlétre van szükség az Európai Parlamentben is, és biztosítani kell, hogy szükség esetén képesek legyünk megváltoztatni az európai irányelveket, hogy mi magunk irányíthassuk a bevándorlási és menekültügyi politikát" - mondta Wilders a hágai voksolás után.
A radikális jobboldali pártok széles körű szövetségét szorgalmazta, hogy felbomlasszák a kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek hagyományos koalícióját.
A cél "egy nagyobb frakció létrehozása az Európai Parlamentben, ami hatalmat ad nekünk, hogy megváltoztassuk az összes európai szabályozást, hogy mi magunk jobban irányíthassuk azt, itt, a nemzeti parlamentekben," mondta Wilders.
Wilders, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Marine Le Pen francia ellenzéki vezető szöges ellentétben állnak a baloldal nagy részével és számos centrista párttal, amelyek egységesebb európai megközelítést követelnek a klímaváltozással kapcsolatos intézkedésektől kezdve a védelemig, és azzal érvelnek, hogy az egyes nemzeteknek csak gyenge hangjuk van a globális színtéren.
"Fontos, hogy az Európai Unió jó és erős partner legyen" - mondta Gerard Kroon, egy 66 éves férfi, aki a hágai önkormányzatnál dolgozik, és a városházán az Európa-párti Volt pártra szavazott.
"Együtt kell megoldanunk a dolgokat. Nemcsak Európában, hanem Hollandiában is".
A legutóbbi, 2019-es uniós választások óta a populista, szélsőjobboldali és szélsőséges pártok immár három uniós országban vezetnek kormányt, több más országban kormánykoalíciók részét képezik, és úgy tűnik, hogy az egész kontinensen egyre nagyobb támogatottságot élveznek a közvéleményben.
Hackertámadás
Eközben egy Kreml-barát hackercsoport vállalta magára a holland politikai pártok és uniós intézmények honlapjai elleni, összehangoltnak tűnő támadást az európai választások első napján.
Legalább három holland politikai párt - a Kereszténydemokrata Szövetség (CDA), a Szabadságpárt (PVV) és a Fórum a Demokráciáért (FvD) - azt állította, hogy honlapjaikat csütörtökön kibertámadás érte.
A holland jobbközép Kereszténydemokrata Felhívás párt arról számolt be, hogy honlapja csütörtökön "átmenetileg kevésbé volt elérhető" egy támadás miatt. "A választások napján ezt a szabad, demokratikus választások elleni támadásnak tekintjük" - tette közzé a párt az X-en.
A NOS országos műsorszolgáltató arról számolt be, hogy Wilders PVV nevű pártjának és a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért nevű szervezetnek a honlapja is rövid időre leállt.
Hollandiában az Európai Parlament 720 képviselője közül 31-et választanak meg öt évre.
Az EU egészére vonatkozó végleges eredményeket a vasárnap esti urnazárás után hirdetik ki Brüsszelben.