A Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatos, régóta húzódó patthelyzetről december elején újból szavazhatnak a tagállamok.
HIRDETÉSLegalábbis ez a szándéka Spanyolországnak, amely jelenleg az EU Tanácsának hat hónapos soros elnökségét tölti be, és dönt a politikai napirendről.
Ahhoz, hogy új tagokat fogadjanak be a schengeni térségbe, ahol nincsenek határellenőrzések, a 27 tagállam belügyminisztereit tömörítő Bel- és Igazságügyi Tanács (BIT) egyhangú jóváhagyására van szükség.
A BIT utolsó ülésére a spanyol elnökség égisze alatt a tervek szerint december 5-6-án kerül sor.
"Reméljük, hogy a spanyol elnökség utolsó, decemberi (bel- és igazságügyi) tanácsülésén ez valósággá válik" - mondta Fernando Grande-Marlaska, Spanyolország megbízott belügyminisztere csütörtök reggel, megjegyezve, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozása a spanyol elnökség "prioritása".
"Biztos vagyok benne, hogy ez lehetséges lesz. Mindent (megteszünk) decemberig, hogy megállapodásra jussunk. Megpróbáljuk elérni ezt a megállapodást, nagyon keményen dolgozunk rajta" - tette hozzá Grande-Marlaska, mielőtt a BIT ülésre indult.
Romániától és Bulgáriától régóta tagadják meg a belépést a schengeni térségbe, amely az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya. Az útlevélmentes övezet 27 országot, köztük 23 uniós tagországot és több mint 423 millió polgárt foglal magában.
Az Európai Bizottság, amely az új kérelmeket vizsgálja, 2011 óta azt állítja, hogy Románia és Bulgária is teljesítette a schengeni csatlakozás minden kritériumát, például a biztonsági információk megosztását, a rendőrségi együttműködést és a határigazgatást.
A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptemberben, az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében újabb felhívást intézett a tagállamokhoz.
"Bebizonyították: Bulgária és Románia a schengeni térségünk része. Hívjuk hát meg őket végre - minden további késlekedés nélkül" - mondta von der Leyen.
Ausztria azonban mindennek az útjában áll.
Bécs szerint az EU külső határain történő illegális határátlépések tartósan magas száma - amely a becslések szerint 2023 első nyolc hónapjában mintegy 232 350 eset - elég erős érv ahhoz, hogy késleltessék a schengeni bővítés folytatását.
Egyre több tagállam - például Ausztria, Németország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság - vezetett be ideiglenes határellenőrzést, hogy megfékezzék a frontországokba érkező, majd később észak felé továbbhaladó menedékkérők áramlását.
"A mi álláspontunk az, hogy a schengeni rendszer egésze nem működik, ezért nem vagyunk nyitottak a bővítésére" - mondta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter augusztusban.
Ausztria álláspontját Románia és Bulgária határozottan vitatja, azzal érvelve, hogy területük nem része sem a nyugat-balkáni, sem a közép-mediterrán útvonalnak, amelyeken a migránsok mozgásának nagy részét regisztrálják.
A kérdés mindkét országban rendkívül érzékeny, mivel kizárásuk egy diszkriminatív, kétszintű integrációs projekt benyomását kelti.
Ennek ellenére az egyhangú szavazási szabályoknak köszönhetően Ausztriának sikerült egyedül blokkolnia a folyamatot.
Tavaly decemberben egy drámai szavazás során az ország elutasította Románia törekvéseit, ami Klaus Iohannis elnök dühös reakcióját váltotta ki. Ausztria - Hollandiával együtt - szintén ellenezte Bulgária pályázatát.
Tovább olaj volt a tűzre, hogy ugyanezen a nagy téttel bíró szavazáson Horvátországot is felvették a schengeni térség 27. tagjaként.
HIRDETÉSAzóta minden szem Bécsre szegeződik, a változás jelét várva. A türelem azonban fogytán van: Románia még azzal is fenyegetőzött, hogy az Európai Bíróság elé idézi Ausztriát, hogy megtámadja a rendszeresen ismétlődő vétózást.
"Együtt dolgozunk Ausztriával, együtt dolgozunk mind a 27 tagállammal, és azt hiszem, a végén sikerrel járunk" - mondta Grande-Marlaska csütörtök reggel.
Arra a kérdésre, hogy Ausztria továbbra is ellenáll-e, Grande-Marlaska így válaszolt: "Igen, de megpróbálunk előrelépni".