45 milliárd eurónyi befektetés Latin-Amerikában - ezt jelentette be az Európai Bizottság egy üzleti kerekasztalon, az EU-Latin-Amerika-csúcstalálkozónak felvezetéseként.
HIRDETÉSA befektetés konkrét beruházások formájában valósul meg, többek között a zöldenergia szektorban, ezzel is ellensúlyozva a kínai befolyást a térségben.
És azért is, mert az EU-nak nyersanyagokra van szüksége, és Dél-Amerika birtokolja a világ lítiumtartalékának 85 százalékát, egyéb ritka ásványi kincsek mellett.
- Amit ma meg akarunk vitatni, az az, hogy miként kapcsolódjunk még jobban össze társadalmaink és vállalkozásaink révén, hogyan csökkentsük a kockázatokat, erősítsük meg és diverzifikáljuk ellátási láncainkat, és hogyan modernizáljuk gazdaságainkat oly módon, hogy az egyenlőtlenségeket csökkentsük, és mindenki élvezze ennek az előnyeit. Mindez elérhetjük az EU-Mercosur megállapodással, amely már a célegyenesben van és elkötelezettek vagyunk a fennmaradó nézeteltérések mielőbbi megoldása mellett - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A találkozót követően Lula da Silva brazil elnök is kinyilvánította az országa elkötelezettségét a kereskedelmi megállapodás ratifikálása mellett.
Ugyanakkor válaszolt azokra az európai követelésekre, amelyek egy további, szigorú környezetvédelmi kritériumokat tartalmazó dokumentum elfogadását sürgetik, ami végleg megállíthatja az Amazonas-vidéki erdőirtást - amit ő korábban a brazil elnök is elfogadhatatlannak tartott.
- Mindenki tudja, hogy Brazília ki fogja venni a részét az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos feladatokból - mondta Lula da Silva, Brazília és a Mercosur elnöke. - Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ig nullára csökkenjen az erdőirtás az Amazonason. A vita során szeretnénk megértetni az Európai Bizottsággal, hogy van 50 millió lakos a dél-amerikai Amazonas mellett, akiknek tisztességes és méltóságteljes életkörülményekre van szükségük.
A szabadkereskedelmi megállapodást a környezetvédelmi megfontolások mellett Európában a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatások miatt is vitatják - Ausztria és Franciaország a kritikusabb országok ezen a téren.