EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Ukrajnának és Magyarországnak is fáj Lengyelország új vétója, nem világos, hogy mi áll mögötte

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Szerzői jogok Olivier Matthys/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Olivier Matthys/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Írta: Zsíros Sándor
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Lengyelország a globális minimumadó miatt blokkol. A lépés miatt csúszik a magyar uniós források ügyében kötött egyezség, mivel azt a cseh elnökség egy csomagban kezeli a minimumadóval és az Ukrajnának nyújtott hitellel.

HIRDETÉS

Egyelőre nem világos, mi a lengyel miniszterelnök célja a szerdán bejelentett újabb vétójával. A globális minimumadó blokkolásával Varsó most a pénzre váró Magyarországnak és Ukrajnának is odaszúrt. Ugyanis addig egyik sem kap pénzt Brüsszelből, amíg a négy egy kalap alá vett ügyről nincs írásos egyezség.

Lengyelország ellenállása miatt nem végeztek az uniós nagykövetek szerdán azzal az írásos eljárással, amelyben az Ukrajnának szánt uniós hitelt, a globális minimumadó ügyét, valamint a Magyarországnak járó uniós források, a Helyreállítási Alap és a Jogállamisági Mechanizmus ügyét rendezte volna. A varsói kormány most a korábbi ellenállását frissítette fel a globális minimumadó ügyében. Az ügy a mai brüsszeli uniós csúcs napirendjén landolt. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki a csúcstalálkozó előtt feldúltan nyilatkozott arról, hogy az adódöntés egy kalap alá került az ukrán hitellel. Ukrajna támogatása ugyanis Varsó első számú külpolitikai célja a háborúban.  

"Ez egyfajta zsarolás egyes tagállamok részéről, amelyek megpróbálják összekötni a teljesen különböző dolgokat. Ez olyan, mintha az almákról és banánokról beszélnénk. A multinacionális cégeknek természetesen ott kellene adót fizetniük, ahol eladják a terméküket. Az Ukrajnának szánt segély ügye nem csak erkölcsi kérdés, hanem geopolitikailag is döntő pillanatban vagyunk. És senki nem használhatja zsarolásra Ukrajna megsegítését" - mondta az uniós csúcson Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök újságíróknak.   

Budapestnek és Kijevnek is fájhat a váratlan lengyel lépés

Ez a lengyel vétó most Magyarország és Ukrajna számára is aggasztó. Kijev számára létfontosságú az, hogy az uniós segélycsomag első részlete január elején megérkezzen, az ország ugyanis a humanitárius katasztrófa szélén van az orosz bombázások miatt. A varsói fordulat pedig Magyarország számára is kellemetlen, hiszen a cseh elnökség múlt heti döntése miatt a négy ügyet csak együtt lehet rendezni. Vagyis a magyar pénzekről szóló megállapodást addig nem írják alá a nagykövetek, amíg Lengyelországot nem győzik meg. Viszont a magyar helyreállítási pénzek 70 százaléka is elveszhet, ha idén nem írják alá az alkut. 

A lengyel PAP hírügynökség által idézett, eredetileg lengyelül elhangzott mondta szerint Morawieczki alig burkoltan Magyarországot is bírálta azért, mert az ukrán segély és a globális adóalku egy csomagba került. Arról beszélt, hogy vannak olyan országok, amelyek kezdetektől ellenezték Ukrajna megsegítését, de más ügyek mögé bújtak. 

"Egyes országok, amelyek a kezdetektől nem akarták segíteni Ukrajnát, más ügyek mögé bújtak. Rá kellett bírnunk ezeket az országokat Ukrajna megsegítésére. Ez a mechanizmus eléggé vacak és gyenge lábakon áll" - mondta Morawiecki Brüsszelben lengyel újságíróknak. 

A belpolitikának vagy Berlinnek akart üzenni a lengyel kormányfő?

A Népszava cikke szerint csütörtökön vehetik ismét napirendre a kérdést. Az Euronews próbálta kideríteni, mi állhat a lengyel vétó mögött. A kérdéseinkkel megkerestük az állandó képviselet szóvivőjét. Ő a miniszterelnök fenti válaszait küldte el magyarázatul. Brüsszeli uniós és lengyel forrásaink sem látják világosan, miért vétózott most Varsó, ha idén év közben egyszer már elfogadta ugyanezt a tervet. Többekkel beszélve az alábbi magyarázatok rajzolódhatnak ki reálisan: 

- Erődemonstráció: a lengyel kormányban feszültség van a kisebbik kormánypárt, illetve annak igazságügyi minisztere, Zbigniew Ziobro és a Jog és Igazságosság Párt között. A radikális jobboldali Ziobro rendszeresen bírálja a kormányt azért, mert az szerinte nem lép fel erélyesen Brüsszellel szemben. Ő korábban többször azzal vádolta Ursula von der Leyent, hogy becsapta a lengyeleket az uniós források ügyében. 

- Jelzés az uniós források ügyében: Varsóban a kormánykörökben nagy az elégedetlenség amiatt, hogy a korábbi alku ellenére sem érkeznek még uniós források a helyreállítási alapból. Ennek a teóriának ellentmond az, hogy szerdán Varsóban jogszabályokat módosítottak azért, hogy hozzáférjenek a 35 milliárd euróhoz. Vagyis ebben az ügyben az akadályok már lényegében elhárultak a vétó előtt. 

- Jelzés Németország felé: Lengyelországban a kormányzati körökben komoly elégedetlenség alakult ki a közelgő választások előtt Németországgal szemben. Berlin idén ismét visszautasította azt, hogy kártérítésről tárgyaljanak a Második Világháború miatt. És Olaf Scholz állítólag szkeptikus a lengyelek számára kulcsfontosságú kérdésben, Ukrajna későbbi uniós tagságát illetően is. 

Ennek a verziónak viszont az mond ellent, hogy az ukrán hitel késleltetése Lengyelország számára kínosabb, mint Berlin számára. Ezért egyelőre nem világos, mit is szeretne Varsó elérni a vétóval. Az azonban igencsak furcsa, hogy két stratégiailag fontos partnert, Ukrajnát és Magyarországot is kínos helyzetbe hozzák a lépéssel. 

EU-csúcs: napirenden a gázárplafon ügye

Az uniós csúcson egyébként a hivatalos napirend szerint az energiaválságról tárgyalnak az uniós állam és kormányfők. Azonban elemzők szerint kevés esély van arra, hogy egyezség szülessenek a gáz árának korlátozása ügyében. Ugyanis vita van az árplafon szintjéről, az aktiválás és módjáról és az alkalmazás időtartamáról is.

"Világos üzenetet kell küldeni a piacoknak és Oroszországnak is, hogy nem engedjük a gáz fegyverként való használatát, mert ennek az árát a polgáraink és az iparunk fizeti meg" - mondta a görög miniszterelnök, Kiriakosz Mitszotakisz. 

A lengyelek ebben az ügyben is ellentétes oldalon vannak a németekkel, akik a hollandokkal együtt vonakodnak a gázárplafon ötletétől. A cseh elnökség azonban elszánt, Petr Fiala miniszterelnök azt mondta, hogy akár minősített többséggel is keresztülvinnék a javaslatot a cseh elnökség - vagyis az év - vége előtt. (Hallatlan lenne, ha a többségi döntéshozatalban Németországra kényszerítenének bármit is.)

Belga miniszterelnök: Európa elveszítheti az iparát

A csúcstalálkozón arról is szó van, hogyan válaszoljon az EU az amerikai inflációellenes csomagra. Ez ugyanis hátrányosan érinti az európai ipart. A bizottság újabb közös hitelfelvétellel segítené a hazai szereplőket, de néhány tagállam vonakodik ettől.

"Európa eljutott arra a pontra, amikor elveszítheti az iparát. És ma nincs közös válasz erre. Inkább azt látjuk, hogy a tagállamok a saját megoldásaikat alkalmazzák, ahol az jár jobban, akinek mélyebb a zsebe. Néhány ország ezt gondolja most, de néhány hónap múlva mindenki a lehetőségei végére ér majd" - mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök Németországra utalva.

A csúcstalálkozón várhatóan megítélik a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovina számára. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli az uniós csúcson, ő ezúttal sem áll meg, hogy válaszoljon a riporterek kérdéseire.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nagyszabású offenzívára készül Oroszország 2023 elején

Orbán Viktor és a NATO: "békeharc" egy nem létező háborús mozgósítás ellen

Orbán szerint Európában fogynak a fehér, keresztény emberek, a Néppárt elnöke pedig magyarellenes