Ukrajna EU-nagykövete szerint nagy tévedés volt Oroszország részéről azt gondolni, hogy az EU gyenge és életképtelen.
HIRDETÉSIsmét a támogatásáról biztosította Európa Ukrajnát. Hatalmas ukrán zászlót kibontva az Európai Unió több vezetője az ukrán függetlenség napja előtt tisztelgett Brüsszelben. Sőt! A belga főváros egyik jelképét, a pisilő kisfiút ábrázoló szobrot is ukrán zászlóba öltöztették.
Az ukrán EU-nagykövet szerint az unió támogatása meglepte Oroszországot.
Az EU komoly erőfeszítéseket tesz az Oroszország által megtámadott Ukrajna megsegítésére. Ezek között szerepel
- minden Ukrajnából érkező menekült befogadása,
- pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás,
- pénzküldés fegyverre,
- az orosz média betiltása,
- Oroszország elleni pénzügyi, banki és technológiai szankciók,
- év végétől pedig az orosz olajimport betiltása.
Van azért, amiben az unió nem egységes: az Oroszországból származó energiaimporttal kapcsolatos politika. A növekvő energiaárakkal az orosz vezetés nyomás alatt tartja az EU-t. Ebben a helyzetben vajon, mi a helyes stratégia?
Az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának elemzője, Bruno Lete szerint van egy országcsoport, amely Ukrajnát győztessé akarja tenni, és van egy másik, amely békét akar Oroszországgal. Ez a két cél alapvetően különbözik egymástól. Az elsőhöz katonailag le kell győzni, gazdaságilag össze kell törni Oroszországot, és nem lehet engedményeket tenni.
„Ha viszont békét akarsz Oroszországgal, akkor valószínűleg engedményeket kell tenned, vagy legalábbis rá kell venni Ukrajnát, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak" – vélekedik az elemző, aki szerint a háború már eddig is jelentősen megváltoztatta Európát, példának Svédország és Finnország NATO-csatlakozását hozta fel.
A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy milyenek lesznek az EU és Oroszország kapcsolatai hosszú távon, illetve ezeknek a kapcsolatoknak milyen hatásai lesznek az európai gazdaságokra és háztartásokra.