Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A brüsszeli uniós csúcson folytatódhat a vita a globális minimumadóról a magyar vétó után

Access to the comments Kommentek
Írta: Zsíros Sándor
euronews_icons_loading
A magyar és a luxemburgi kormányfő az előző uniós csúcson
A magyar és a luxemburgi kormányfő az előző uniós csúcson   -   Szerzői jogok  Olivier Matthys/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Valószínűleg megkapja Ukrajna és Moldova a jóváhagyást a tagjelölti státuszhoz a csütörtökön kezdődő uniós csúcson. Ehhez Magyarország is hozzájárul. Azonban a csúcson ennek ellenére is lesz konfliktusos téma Orbán Viktor számára, ugyanis az EU francia elnöksége szeretné lezárni a globális minimumadó tervét. Ezt a kérdést Magyarország blokkolta a múlt héten.

Magyar szempontból az eheti uniós csúcs kevésbé lesz izgalmas a május végihez képest: akkor az olajembargó vétójával Orbán Viktor kulcsszerepet vállalt. Végül azon a csúcstalálkozón Magyarország mentességet harcolt ki magának az orosz olajembargó ügyében, a korlátozás így bizonytalan ideig nem vonatkozik rá. Egy nappal a csúcstalálkozó után a kormány egy újabb ügyben, Kirill orosz pátriárka ügyében emelt kifogást és vétózott sikeresen. Akkor is engedett a többi 26 tagország és az orosz vallási vezető lekerült az EU szankciós listájáról. 

A csütörtökön kezdődő EU-csúcs fő témája Ukrajna ügye lesz, a vezetők várhatóan nagyobb vita nélkül jóváhagyják az ország tagjelölti státuszát. Ugyanez érvényes Moldovára is. Mindkét esetben az Európai Bizottság ajánlását követik a tagállamok. Mindamellett ez a két ország nem számíthat világos útitervre a csatlakozás dátumát illetően és komoly feltételeket is teljesíteniük kell majd a tényleges csatlakozásig. Ukrajna tagjelölti státuszának megadását támogatja Magyarország is. Orbán Viktor erről Volodimir Zelenszij ukrán elnökkel is egyeztetett telefonon. 

"Mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt" - mondta Orbán Viktor, aki az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben is ezt az álláspontot fogja képviselni. 

A 27 tagállam vezetője arról is tárgyal majd, hogyan segíthetik az ukrán gabona exportját azért, hogy elkerüljenek egy élelmezési válságot. Nem lesz szó viszont az Oroszország elleni újabb szankciókról, ezt ugyanis több tagállam, köztük Magyarország is korainak tartja. 

Nagy vita várható a globális minimumadóról

Vannak azonban olyan ügyek, amelyek ugyan nincsenek hivatalosan a csúcstalálkozó napirendjén, mégis konfliktust okozhatnak a magyar kormánnyal. Név nélkül nyilatkozó diplomáciai források ugyanis szerdán nyilvánvaló tették, hogy a globális minimumadó kérdését is felvetik majd a vezetők. Ez az az ügy, amit a múlt pénteken vétózott meg Varga Mihály pénzügyminiszter Brüsszelben, annak ellenére, hogy tavaly az OECD keretében Magyarország csatlakozott az előzetes megállapodáshoz. A globális minimumadó lényege az, hogy minden országban legalább 15 százalékos társasági adót vessenek ki a legnagyobb multikra. Így akadályoznák meg azt, hogy azok adóparadicsomok felhasználásával minimalizálják a közterheket. Újságírói kérdésre egy uniós diplomata így fogalmazott arról, hogy felmerülhet-e ez a kérdés a csúcson. 

"Igen. Ha felmerül egy ilyen ügy és tanácskoznak a vezetők, akkor, ha nem is a hivatalos program részeként, de biztosan szó lesz erről. Már a Versailles-i csúcson is szó volt erről a gazdasági ügyek margóján, vagyis ez egy olyan meglepetés lehet, amire számítunk."

Magyarország arra hivatkozva blokkolja az uniós direktíva elfogadását, hogy az akadályozná a befektetéseket, és a mostani háborús helyzetben ez munkahelyeket veszélyeztetne. Magyarországon jelenleg 9 százalékos a társasági adókulcs, vagyis a minimumadó bevezetésével milliárdokat nyerhetne a költségvetés. 

A tagállamok vétójogáról most nem lesz döntés

Van egy másik napirendi pont, amely tágabb értelemben véve érintheti Magyarországot. A csúcson ugyanis megvitatják majd az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia ajánlásait. A legfőbb reformjavaslat az volt, hogy az unió egyhangú döntéshozatali mechanizmusát változtassák meg azért, hogy egyes tagállamok ne élhessenek vissza a vétójogukkal. Magyarország idén már háromszor is élt a döntéshozatal blokkolásával, ezért ha erről lesz vita a tanácsban, Orbán Viktor ismét forró helyzetben találhatja magát. Azonban a név nélkül nyilatkozó diplomata szerint valószínűleg nem mennek bele a részletes vitába a tagállami vezetők, akik egyébként többnyire ragaszkodnak is a saját országuk vétójogához. 

"Meglátjuk majd, hogy hová visz bennünket az Európa Jövőjéről Szóló Konferenciáról folytatott megbeszélés. De nem hinném, hogy a vezetők belemennének a konferencia ajánlásainak részleteibe. És nem vagyok biztos abban, hogy a vezetők azt mondanák, hogy lemondanak a vétójogukról. Nem látom, hogy ezt megtennék" - mondta a név nélkül nyilatkozó diplomata.

Nyugat-Balkán: felgyorsítanák az eseményeket a tagságra váró országok

Az uniós csúcs előtt találkozót tartanak Brüsszelben a Nyugat-Balkáni országok vezetőivel is. Ez a hat ország gyakran panaszkodik arra, hogy a bővítési folyamat elakadt. Az uniós vezetőknek kiküldött meghívólevél szerint új energiával kell feltölteni a bővítési folyamatot. 

Brüsszelben egyébként sokan kifogásolták azt, hogy míg Ukrajna és Moldova is előre tud lépni az orosz agresszió árnyékában az integrációban, a Nyugat-Balkánt lényegében évek óta magára hagyta az EU. 

Várhelyi Olivér uniós biztos ebben az ügyben egy pozitívumról számolt be szerdán. A Twitter fiókján azt írta, a bolgár ellenzék elfogadta a francia uniós elnökség kompromisszumos tárgyalási javaslatát és így megnyílhat az út azelőtt, hogy az EU csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Észak-Macedóniával.  

Az uniós csúcstalálkozó második napján főleg gazdasági kérdésekről lesz szó, az Európai Központi Bank vezetőjét és az Eurócsoport elnökét is vendégül látják a találkozón.