Vezetékekre és a finomítók átalakítására is lenne uniós pénz, azonban ezek nagy része a helyreállítási alapokból jönne. Magyarország esetében ez a korrupciós kockázatok miatt blokkolva van.
Öt év alatt 210 milliárd eurónyi infrastrukturális befektetéssel segítené az Európai Unió az orosz energiahordozóktól való teljes függetlenedést. Ebből az összegből Magyarország igényeinek egy részét is kielégíthetik, melyeket a kormány az orosz olajembargó elfogadásáért cserébe kért. Leginkább az olajvezetékekre és a finomítói technológiákra adnának pénzt . Azonban a folyamatot nehezíti, hogy a pénzek egy része a helyreállítási alapokból jön, Magyarország ügyében ez a folyamat elakadt a korrupciós kockázatok miatt. Az Európai Bizottság határozott kéréseket tett Magyarország felé, hogy lezárhassák az ügyet.
Az Európai Bizottság Brüsszelben jóváhagyta a REPowerEU nevű tervét, amellyel a tagállamok energiaátmenetét segítené. Az Európai Unió jóval az évtized vége előtt szeretne teljesen függetlenné válni az Oroszországból érkező energiahordozóktól. Ehhez masszív befektetéseket hajtanának végre a megújuló energia terén, fejlesztenék a kontinens gázvezeték-hálózatát is, és javaslatokat tesznek a felhasználás csökkentésére is.
A terv finanszírozásához felhasználnák azokat az összegeket, amelyeket a tagállamok nem hívtak le a Helyreállítási Alapokból és lesznek friss források is. Az Európai Unió egyik, a neve mellőzését kérő hivatalnoka újságíróknak úgy fogalmazott, hogy a blokk jelenleg éves szinten 100 milliárd eurót fizet energiáért Oroszországnak és ezen szeretnének változtatni a háború és a klímavédelmi célok miatt. A következő időszakban magas energiaárakra számít a bizottság, 2026-ra azonban egyensúlyba kerülhet a piac. A diplomata hozzátette, hogy a következő tél különösen nehéz lehet, mert nehéz lesz feltölteni a gáztárolókat. A csomagnak azonban mindössze egy kis része érinti a gáz és az olajszektort. A többi a megújuló energiákkal, a felhasználás csökkentésével foglakozik.
Az unió pénzt szánna a magyar igényekre, hogy elfogadják az olajembargót
Az olajimport Magyarország esetében azért érdekes, mert a magyar kormány az ellátás-biztonságra hivatkozva blokkolja az EU Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagjának elfogadását, amely teljes olajembargót is tartalmaz. A bizottság összesen 2 milliárd eurót fordítana a tengerparttal nem rendelkező tagállamok ellátásának javítására. Itt leginkább Magyarországról, Szlovákiáról és Csehországról lehet szó. A név nélkül nyilatkozó forrás azt mondta, hogy ebből az összegből az olajvezetékeket fejleszthetik a szomszédos országok bevonásával, illetve befektethetnek a finomítói technológiákba is. A MOL százhalombattai és pozsonyi üzeme is az orosz Ural kőolajra van optimalizálva, a nyugati Brent olaj fogadásához új keverési technológiára van szükség.
Az uniós forrás beszélt arról is, hogy Magyarország olajembargós vétója ügyében az Európai Tanácsban folynak a megbeszélések.
Egy másik forrás ehhez a következőket tette hozzá.
"Mindenkinek minden választ megadunk ahhoz, hogyan csökkenteni az orosz importot és egy ettől független energiarendszert építsenek ki. Bár az olaj egy valós probléma, ezek az országok érdekeltek a megújuló energiaforrásokban is. Magyarországon növekszik a legdinamikusabban a napenergia felhasználása."
Kulcsfontosságú lesz a magyar helyreállítási terv elfogadása, a bizottságnak vannak kérései
A brüsszeli háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a REPowerEU programban az EU általános költségvetése és az úgynevezett ETS rendszer mellett forrásként felhasználják a Helyreállítási Alapokat is. Ehhez rendeletmódosításra lesz szükség és az egyes tagállamok nemzeti helyreállítási terveit is ki kell egészíteni energetikai projektekkel. Magyarország esetében azonban a bizottság blokkolta a terv elfogadását a magas korrupciós kockázatok miatt. Vagyis Magyarországnak először meg kellene egyeznie a helyreállítási alapokról. Ehhez a bizottság iránymutatást nyújt.
"Ez a párbeszéd folyik. Ennek a tárgyalásnak a részei az újabb elemek is" - mondta az uniós forrás a friss, energetikára fordítható összegekről.
Előzőleg Szijjártó Péter 500-550 millió eurót említett a finomítói kapacitások átalakításának költségére, 200 millió eurót pedig a vezetékhálózat korszerűsítésére. A külgazdasági és külügyminiszter azonban hétfőn ehhez már hozzáadta a teljes magyar energiaszektor korszerűsítésének 15-18 milliárd eurós költségeit is. Szijjártó másik lehetőségként azt javasolta, hogy az unió adjon mentességet Magyarországnak a vezetéken érkező kőolaj importjára. Az új Orbán-kormányban egyébként Navracsics Tibor felel majd az uniós források felhasználásáért és az ő feladata lesz a helyreállítási terv forrásainak rendezése is.
